"Nyilvánvalóan számomra sem ünnep, és egy szomorú dátum ez"
- nyilatkozta az Alfahírnek Jeszenszky Géza a magyar diplomaták december 1-jei román ünnepről való távolmaradása kapcsán, majd hozzátette:
"De ha jól számoljuk, már több mint tíz ilyen román nemzeti ünnep volt, amikor a Fidesz-kormánynak ez nem jutott eszébe. Most ébredünk föl? És ebből lesz valami eredmény?"
A volt külügyminiszter szerint létezik jobb megoldás a probléma kezelésére:
mégpedig az, hogy igenis részt kell venni a hasonló diplomáciai eseményeken.
Mielőtt dühösen billentyűzetet ragadnánk, olvassunk tovább!
Jeszenszky megjegyezte, hogy miniszterként ugyan nem vett részt ilyen "ünnepségen", mert már nem volt rá alkalma, nagykövetként azonban fontosnak tartotta a megjelenést:
"Washingtonban és Oslóban is elmentem ezekre az ünnepekre, és elsősorban a kollégákkal beszélgettem arról, hogy milyen dátum is ez, és mit is jelent valójában."
A volt nagykövet szerint az ilyen események mindig jó alkalmat biztosítanak arra, hogy a külföldi diplomatáknak elmagyarázhassák a magyar külügy képviselői, mi is hangzott el azon a bizonyos 1918-as egyesülési gyűlésen:
milyen ígéretek hangzottak el akkor és hol tart ezeknek a betartása.
"Ezek pontosan jó alkalmak volnának arra, hogy a mi szempontjainkat, a mi jogos észrevételeinket elmondhassuk"
- foglalta össze a volt külügyminiszter, miért jár szerinte hibás úton a jelenlegi magyar diplomácia.
December 1-je, Románia gyásznapja
A hét kis hatóerejű közép-európai diplomáciai atombombája az volt, hogy Szijjártó Péter megtiltotta a magyar külügyi dolgozóknak, hogy részt vegyenek az Erdély elcsatolására emlékező román nemzeti ünnep rendezvényein. Isten látja lelkem, nekem nagyon nem szívem csücske a Bem téri futsal-Messi, de a helyzet az, hogy ez a lépés abszolút rendben volt.
Eljöhet a magyar-román megbékélés ideje?
Jeszenszky - az új kabinet megalakulása kapcsán - még akkor is lát erre reális esélyt, ha szavai szerint "az ember egy román szociáldemokrata kormánnyal szemben eleve érez némi bizalmatlanságot".
Szerinte az új kezdet alkalom lehet arra, hogy az ország vezetése elhatárolja magát "Orbán Viktor jó barátja", Traian Băsescu "Tiszáig terjedő Románia" toposzától. Bár erre vajmi kevés esély van, tekintettel arra, hogy Jeszenszky szerint is egy "posztkommunista-nacionalista alakulatról" van szó, ám ő úgy véli, épp ezért többet is megengedhetnek maguknak ezek a politikusok, mert nem fogják őket úgy ostorozni a román soviniszták.
A volt külügyminiszter abban is bízik, hogy a leendő román kormány RMDSZ-szel kötött (egyelőre még egyáltalán nem biztos) háttér-megállapodása akár a közelmúlt magyarellenes intézkedéseinek visszavonásához is vezethet.
Szerinte ezt kellene a mai "meglehetősen rossz" magyar-román viszony javítása érdekében kihasználnia a kormánynak, és olyan gesztust kellene tenni Románia felé, amilyet a németek és a franciák gyakoroltak egymás irányába:
"A világot nem nagyon érdekli a magyar-román viszony, de ha azt látják, hogy az egyik fél egy olyan lépést kezdeményez, ami Európában már évtizedek óta megtörtént, akkor ebből egy pozitív dolgot lehet kihozni, és Románia kerül nehezebb helyzetbe, ha ő nem viszonozza."
Az előadás első világháborús témájára utalva a volt nagykövet szerint nincs értelme olyan játszmákba belemenni, hogy most akkor mi is kezdjük el ünnepelni a románok fölött aratott katonai győzelmeinket, mert arra úgyis azzal trompfolnak majd, hogy ők hányszor vonultak be Budapestre. Ehelyett helyre kellene állítani az emlékműveket és közösen kellene emlékezni a halottainkra.
"Ám ennek előfeltétele, hogy megszűnjön a magyarellenesség és megvalósítsuk a székely autonómiát"
- tette hozzá Jeszenszky Géza.