Hogyan fogadják a helyiek a vendégmunkásokat?

Hogyan fogadják a helyiek a vendégmunkásokat?

„Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját” – hirdették az Orbán-kormány által rendelt, közpénzmilliárdokat felemésztő óriásplakátok 2015-ben és azután is. Az állampártnak hála most magyar embereket rúgnak ki az állásukból, külföldiekkel pótolják őket, és egész települések élnek rettegésben.

Elég csak megnézni az elmúlt 2-3 év sajtóhíreit, máris kiderül, micsoda kárt okozott a Fidesz migránsozós plakátkampánya a társadalomnak. Pánik, rettegés, félelem, erőszak, titkosítás – erről írnak a hírportálok, erről suttognak a helyi közösségek. A kormánypárti revolvermédia hosszú-hosszú éveken keresztül hozta le az erőszakolásokról, kegyetlen gyilkosságokról, embertelen kivégzésekről szóló történeteket, többnyire külföldről, erősen megkérdőjelezhető valóságtartalommal. Ennek látjuk most az eredményét, amikor egy-egy városban, kistelepülésen megjelennek a vendégmunkások.

A Fidesz évek óta tartó ostoba gyűlöletkampányának hála több helyen is kitört a pánik

Például 2022-ben, Hajdúnánáson, ahol illegális bevándorlónak hitték a településen elszállásolt vendégmunkásokat. Mint kiderült, 30 indiai munkásról volt szó, akik a MOL egyik beruházása miatt jöttek Magyarországra. A városban csak addig maradtak, hogy a papírjaikat elintézzék, utána mentek is tovább Tiszaújvárosba. Itt már előttük is több ezer vendégmunkás dolgozott a gigacégnek, 30 ember ehhez képest csepp a tengerben. A hajdúnánásiaknak azonban ennyi is elég volt, hogy megrémüljenek, és kis túlzással kiéhezett migránscsoportokat lássanak átvonulni a városon. És hogy mi ebben az igazán rémületes? Az, hogy

Orbán és a Fidesz csak kommunikáció szintjén bevándorlásellenes: több ezer külföldi vendégmunkást engedtek az országba, akik miatt már több városban is lapátra tették a magyar melósokat.

Amíg „migránshordáktól” reszket az ország, addig pont a lényegről nem esik szó. Arról, hogy a magyar embereknek nem hajlandók tisztességes bért fizetni a kedvezményekben, állami pénzekben fürösztött, több tucatnyi vendégmunkást alkalmazó cégek. Sokkal jobban járnak az olcsó, harmadik világból származó, teljesen kiszolgáltatott munkaerővel, mert 7 napból 7-et lehet dolgoztatni.

2023-ban Hajdúszoboszlón tört ki a pánik. Mendemondák, pletykák terjedtek arról, hogy vendégmunkások támadtak meg férfiakat, nőket, a végén pedig jöttek az álhírek és konteók. Az egyik a sok közöl az volt, hogy egy lány a támadás következtében kórházban meghalt. Az ügyről azért nem tudott senki semmit, mert állítólag „központilag letiltották, titkosították”. A helyzet tarthatatlanná vált, a polgármesternek és a rendőrkapitánynak kellett végül nyilvánosan kiállni és cáfolni a rémtörténeteket.

Elveszik a fiatalok munkáját?

A Hajdúszoboszlóra látogató RTL megkérdezte a helyieket, hogyan vélekednek a vendégmunkásokról, mik a tapasztalataik velük kapcsolatban. A nyilatkozók jelentős részéről kiderült, hogy félnek tőlük. Valaki attól tartott, hogy a külföldi munkások miatt nem mennek majd turisták a városba, más az utcára félt kimenni, megint más pedig amiatt volt mérges és feszült, mert elveszik a fiataloktól a munkalehetőséget. És volt, aki csak szimplán félt:

„Félünk a migránsoktól, félünk a kínaiaktól, mindentől félünk. Hogy miért? Nem tudom. Olyan sok mindent hall az ember”.

A félelem a kormány, a közmédia, a fideszes megmondóemberek kitartó, sok milliárd forintot felemésztő gyűlöletkampányának köszönhető. Hogyan is fogadhatnák a helyiek a vendégmunkásokat ezek után?

Az uszításnak hála rettegnek, féltik a munkájukat, a családjukat, az életüket. Pedig mindez nem a cégeknek kiszolgáltatott vendégmunkások miatt van, hanem a kormány miatt, aki tárt kapukkal várja a betelepülő, olcsó „migránsmunkásokkal” dolgoztató cégeket.

Hajdúnánás és Hajdúszoboszló csupán egy-egy példa, nyugodtan emlegethettük volna Sárándot, Mikepércset, vagy esetleg Salgótarjánt, Makót, Ceglédet. Az utóbbi három településen annyiban más a helyzet, hogy nem a vendégmunkások keltetettek riadalmat, hanem az, hogy szélnek eresztettek jó pár magyar munkavállalót – az import munkások viszont maradtak.

(Címlapkép: A Mol poliol üzemének építkezése Tiszaújvárosban a gyár alapkőletételi ünnepsége napján, 2019. szeptember 27-én. MTI/Vajda János)