Ha tényleg Irán tette, akkor gyakorlatilag megtámadták Szaúd-Arábiát

A szaúdi állami média még szombaton közölte, hogy dróntámadás ért két olajipari létesítményt Abkaikban és Huraiszban. A jemeni síita húszi lázadók vállalták a felelősséget. Az amerikaiak viszont egyből Iránt kiáltottak. Mekkora ütést kapott ezzel a szaúdi olajipar? Kik lehetnek az elkövetők?

Mennyire fáj a szaúdiaknak?

Minden jel arra mutat, hogy meglehetősen.  Az állami olajvállalat, a Saudi Aramco két nyersolaj-feldolgozó létesítményéről van szó, a támadások következtében napi 5,7 millió hordóval, tehát nagyjából 50 százalékkal esett vissza ideiglenesen a monarchia olajtermelése. A kapacitások helyreállítása heteket vehet igénybe.

Nevük elhallgatását kérő brókerek arról is beszéltek, hogy a cég kereskedőháza, az Aramco Trading Company emberei informális úton érdeklődtek azonnali szállítással vásárolható, legfeljebb 10 ppm (milliomod rész) kéntartalmú dízelolajról, hogy biztosan teljesíteni tudják a szeptemberi-októberi kötelezettségeket.

Szalai Máté, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója lapunk kérdésére hozzátette:

Szaúd-Arábiában egy hete nevezték ki az új olajügyi-minisztert, aki a mostani király fia. Neki nagyon fontos, hogy gyorsan orvosolja ezt a helyzetet, ezért sem gondolom, hogy túldramatizálnák a történteket.

Ekkora mennyiségű kiesés a globális kínálat 5 százalékának felel meg, a piacok viszont nyugodtan reagáltak. Közvetlenül a támadás után ugyan megfigyelhető volt némi áremelkedés, de pánikról nem beszélhetünk.

Kik követték el?

Hivatalosan a húszik vállalták magukra, de Jemenből indulva már csak a földrajzi távolság miatt is nehéz lenne kivitelezni egy ilyen akciót. Így maradt a másik verzió, mely szerint Szaúd-Arábiában működő sejtjeik voltak a végrehajtók.

Közben az amerikai külügy által nyilvánosságra hozott felvételek alapján különböző értelmezések születtek.  A műholdképek Washington szerint azt mutatják, hogy az abkaiki feldolgozót északról, tehát Irak vagy Irán felől támadhatták. Néhány elemző viszont úgy látja, hogy inkább nyugati irányból érte találat a létesítményeket.

Szalai Máté szerint ez egy rendkívül veszélyes játék:

Az, hogy ez kinek éri meg, nehéz kérdés. Eddig abból indultunk ki, hogy Irán nem akar háborút, márpedig ennél kisebb ügy miatt is robbant már ki háború. Ez a támadás az elmúlt időszak legveszélyesebb eszkalációja, Irántól durva és irracionális lépés lenne, ha tényleg ők hajtották végre. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy megtámadták Szaúd-Arábiát. Az iráni politika eddig különböző proxykon keresztül működött inkább, Irakban vannak is olyanok, akik talán képesek lehettek volna erre, de ők hallgatnak.

Közben Szaúd-Arábia részletesebben megszólalt az ügyben, és Iránt nevezték meg felelősként. Rijád szerint a támadás északi irányból érkezett, 18 drón és 7 cirkálórakéta vett részt benne. A BBC azt írja, hogy a szaúdi védelmi miniszter prezentációjában bemutatott roncsok között egy iráni robotrepülő deltaszárnyát is megtalálták.

Mit léphetnek az amerikaiak?

Pár hónapja már volt egy hasonló csörte a két fél között, akkor a Hormuzi-szoroson át közlekedő olajtankerek elleni akciókkal vádolták Iránt, valamint egy amerikai drónt is leszedtek. Trump válaszul azt kommunikálta, hogy tíz perccel a megtorlás előtt fújta le az ellencsapást az emberéletek védelme érdekében.

John Bolton előszeretettel fenyegette a Közel-Kelet bármelyik ellenszenves országát háborúval, de a héját azóta leváltották pozíciójából, az elnök Twitteren az incidens után keményebb szankciókról posztolt:

Éppen az imént utasítottam a pénzügyminisztert, hogy lényegesen növelje meg az Irán elleni szankciókat.

Ez alapján úgy tűnik, hogy Amerika nem készül csapásra, Szalai Máté szerint kritikusak ezek a napok, de csökkenőben van a támadás valószínűsége:

Az amerikaiaknak fontos szempont a szaúdi olajtermelés védelme, ezért is rendkívül veszélyes egy ilyen lépés. Egy korlátozott csapás benne van a pakliban, de ahogy telnek a napok, egyre csökken a valószínűsége. Az elmúlt és a következő napok a kritikusak, ha jövő hétig nem történik semmi, akkor szerintem már nem is fog. Jövő héten ENSZ-közgyűlés lesz, ott az amerikaiak és az irániak privát keretek között tudnak kommunikálni egymással.