2018 decemberében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) összesen több mint 660 millió forintos büntetéssel sújtotta a Jobbikot. Magyarországon nincs jogorvoslati lehetőség egy ÁSZ-bírság ellen, ezért a párt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, ahol két év után most kapták meg a végzést.
Az EJEB elutasító választ adott, azzal indokolva, hogy a Jobbik nem használt ki minden jogorvoslati lehetőséget Magyarországon, fellebbezésnek helye nincs.
2019 novemberében a magyar Alkotmánybíróság azt mondta ki, hogy az ÁSZ „hatósági jogkör nélküli hivatali típusú intézményként” működik, nem szabhat ki szankciókat, jelentései nem minősülnek hatósági döntésnek így azok közvetlenül nem is vitathatók bíróság előtt:
AB: az ÁSZ-jelentés nem, de az államkincstár döntése megtámadható
Elutasította az Alkotmánybíróság (AB) a Jobbik alkotmányjogi panaszát, amely az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló törvény, valamint két bírósági döntés alkotmányosságát vitatta - írja a Népszava az AB honlapján megjelent végzésre hvivatkozva. A konzervatív ellenzéki párt gazdálkodásának meglehetősen vitatott, furcsa és szokatlan (tárgyéven belüli) vizsgálata során az ÁSZ 660 millió forint bírságot és forrásmegvonást szabott ki.
Frissítés
Az Állami Számvevőszék szerkesztőségünkhöz eljuttatott helyreigazítási kérelmében közli, hogy "Az Állami Számvevőszék nem szabott ki büntetést, bírságot a Jobbikra." Az alábbiakban változtatás nélkül közöljük a levelet.
"Ezúton tájékoztatom, hogy a mai cikkükben valótlanul állították, hogy az Állami Számvevőszék büntetést, bírságot szabott ki a Jobbikra.
Az Állami Számvevőszék nem szabott ki büntetést, bírságot a Jobbikra. A törvényben meghatározott jogkövetkezmény a Jobbik törvénysértő gazdálkodásának következménye volt, a jogállami normáknak megfelelően. Ezt az illetékes magyarországi bíróság határozata is kimondta, ami megerősítette, hogy az ÁSZ nem hatóság, így nem is szabott ki bírságot.
Az 1989 óta hatályos párttörvény – amely a pártok jogkövető és példamutató magatartására épül – írja elő, hogy ha egy párt tiltott támogatást fogadott el, köteles annak értékét megállapítani és befizetni a központi költségvetésnek. Ezt állapította meg – a párt helyett – az ÁSZ ellenőrzése.
Ezen túl a párt központi költségvetésből juttatott támogatását az elfogadott tiltott támogatás mértékének megfelelő összeggel csökkenteni kell a törvény rendelkezése alapján.
Mindez azért lényeges, mert a pártok a bírósági bejegyzésükkel kötelezik magukat a párttörvény rendelkezéseinek betartására, ami az alapja a költségvetési támogatásnak.
Felhívom a figyelmét, hogy amennyiben egy párt tiltott támogatást fogadott el, nem biztosított a törvényes gazdálkodása, a tiltott támogatás korrupciós veszélyt jelent, továbbá a tiltott támogatást elfogadó párt más pártokkal, így például a többi ellenzéki párttal szemben is jogtalan előnyökhöz jutott. Ez történt a Jobbik esetében."