Ez az adat azért nagyon alacsony, mert az optimista számok szerint 330 ezer magyar dolgozik külföldön, a pesszimistább becslések szerint azonban legalább 500 ezer. Tehát az érintett magyarok alig 1,5-2,0%-a tud október másodikán döntést hozni a kényszerbetelepítésről. Az ellenzéki szakpolitikus szerint ennek az oka az, hogy a kormányzat indokolatlanul megnehezítette több százezer ember számára a szavazást.
Az érintetteknek ugyanis nincs lehetőségük arra, hogy – a kettős állampolgárokhoz hasonlóan – levélben is le tudják adni a voksukat. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a külföldön dolgozó magyarok ezért továbbra is csak személyesen, a külképviseleteken szavazhatnak majd, eseteként tehát több száz kilométert kell utazniuk a legközelebbi szavazóurnáig. Bencsik emlékeztetett arra, hogy a Jobbik korábban több alkalommal javaslatot tett, rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett, határozati javaslatot nyújtott be azért, hogy ez megváltozzon, de ezeket a kormányzat rendre elutasította. Holott – mint azt a jobbikos politikus elmondta – a nyugati nagyvárosokban élő magyarok a saját bőrükön érzik a tömeges migráció jelenlétét, tisztában vannak, hogy mi is a tét és a jelek szerint nem Gyurcsánnyal értenek egyet. Elképzelhető természetesen az is, hogy a Fidesz már a legközelebbi parlamenti választásokra készül, amikor a külföldre kényszerült magyarok szavazási lehetőségeit igyekszik szűkíteni, mert a magyar "gazdasági menekültektől" fél.
A jobbikos politikus kitért arra is, hogy a népszavazási kampány célegyenesébe érkezve beindult a találgatás, hogy az október másodikai megmérettetés érvénytelen lesz vagy érvényes. A nemek aránya a közvélemény-kutatások szerint nem kérdéses, de egyre több ember osztja azt a nézetet, hogy ha a népszavazás érvénytelen lesz, akkor éppen az ellenkezője történik annak, mint amiért Orbán Viktor „harcba” vitte Magyarországot és ezért a miniszterelnöknek fel kell vállalni a felelősséget, adott esetben le kell mondania. Éppen ezért – ebből a szempontból is érdekesek – azok a konstruktív törvénymódosítási kezdeményezések, amiket a Jobbik fogalmazott meg a külföldön élő magyarokkal kapcsolatban. Az ellenzéki néppárt ugyanis annak ellenére szeretne eredményes és érvényes népszavazást, hogy ezzel együtt Vona biztosan örülne Orbán lemondásának is. A jobbikos politikusok kissé régimódiak – vagy éppen XXI. századi? – szavaik szerint számukra a haza az első; Brüsszellel szemben össze kell fogni, a nemzeti szuverenitás érdekében és a többi. Ezért részvételre és a nem szavazat leadására buzdítanak.
A kormányközeli média ugyanakkor újabban – különösen Vona Gábor nagy port felverő felszólása után – igyekszik a népszavazás esetleges érvényességének a jelentőségét elbagatellizálni vagy a felelősséget másra tolni. Ehhez képest a népszavazás érvényessége a közvélemény-kutatások szerint 1-200 ezer szavazaton múlhat, tehát lemondani a tartósan külföldön élő magyarokról nagyfokú felelőtlenségnek tűnik, amit ráadásul egyszerűen meg lehetett volna előzni. Bencsik megfogalmazása szerint a Fidesz olyan politikai orosz rulettet játszik, ahol az egyik éles töltény maga a kvótareferendum – ami megelőzhető lett volna egy azonnali alkotmánymódásítással – a másik pedig több százezer magyar állampolgár kirekesztése ebből a népszavazásból. Értékelése szerint
a kvótareferendum nulladik fordulója elbukott.
Mindeközben
Bencsik kitért arra is, hogy határon túl élő kettős állampolgár esetében a címzetteken elegendő volt a két évvel ezelőtt országgyűlési választáson regisztrálniuk, a szavazáshoz szükséges levélcsomagot azóta is megkapják, akár tíz évig is, akár azok is, akik azóta elhunytak. Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője erre Országgyűlésben rá is kérdezett, de nem kapott megnyugtató feleletet ezzel kapcsolatban.