Augusztus elején merült fel ismét a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártjánál, hogy kártérítést követeljen Németországtól a II. világháború során a német agresszió okozta anyagi és emberi veszteségekért.
A kártérítési igény bejelentése időről időre feltűnik a párt retorikájában, de hivatalos lépés az ügyben még nem történt.
A lengyelek kártérítést kérnének a németektől a II. világháborúban okozott károkért
A kérést Arkadiusz Mularczyk, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt alsóházi képviselője terjesztette elő.
Hétfőn azonban a Szejm (lengyel parlament) jogi szakértői arra a megállapodásra jutottak, hogy Lengyelországnak joga van kártérítésért folyamodni, és egy
határozatban alkotmányellenesnek mondták ki és érvénytelennek minősítették azt az 1953-ban a Szovjetunió és az NDK között született szerződést,
amiben Varsó a szovjet blokkhoz tartozó Német Demokratikus Köztársaság javára lemondott a követeléseiről.
A határozatnak jogi hatálya ugyan nincs, de arra alkalmas, hogy a két ország közötti feszültséget szítsa, miután a múlt hónapban felmerült igényre válaszul a német parlamenti szakértők pont ennek az ellenkezőjéről határoztak. Ulrike Demmer német helyettes kormányszóvivő akkor kijelentette, hogy
Berlin végleg lezártnak tekinti a Lengyelországnak fizetendő háborús jóvátétel kérdését.
"A kommunista kormányt a Szovjetúnió kényszerítette ebbe a döntésbe, Lengyelország nem volt szuverén állam annak idején"
- mondta Arkadiusz Mularczyk, a PiS vonatkozó tanulmányát jegyző politikus.
Az 1939-1945 közötti német megszállás anyagi veszteségeit Lengyelország 250 milliárd háború előtti zlotyra - mai árfolyamon mintegy 700 milliárd amerikai dollárra - becsüli.
Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter a határozat bejelentése után azt nyilatkozta, hogy természetesen továbbra sem viszik jogi útra a dolgot és nem nyújtják be a kártérítésre vonatkozó igényt a németek felé.
Azzal azonban, hogy folyamatosan napirenden tartják a témát kockáztatják a két ország közötti feszült viszony mélyítését, ami azóta tart, mióta 2015-ben a Kaczynski vezette Jog és Igazságosság párt került az ország élére.