A több órás vita fő témáját a magyar munkavállalók bérrendezésének kérdése adja.

Mint arról hírt adtunk, az ellenzék korábban már nyomatékosította: szerintük itt az ideje, hogy a magyar kormány tegyen valamit a magyar bérekért, hiszen jól látszik, hogy az olcsó munkaerő politikája nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Érdemes számba venni, honnan is indulunk most:

🔴 a legutóbbi adatok szerint az infláció 24 százalékra rúgott áprilisban;

🔴 az uniós pénzek sorsa továbbra is kérdéses;

🔴 miközben egyebek mellett a tanárok és az egészségügyi dolgozók, köztük a mentők is várják a beígért béremelésüket.

A parlamenti közvetítést látva a Jobbik-Konzervatívok által kezdeményezett vitanapból a kormánypárt propagandaparádét csinál. Az ellenzéki párt a magyar munkavállalók bérrendezésének céljából és a szervezett vendégmunkás-import megállítására kezdeményezte az országgyűlési vitát. A Fidesz viszont nem meglepő módon ezt az alkalmat is a saját csúsztatásainak ismételgetésére használja föl.

A vita egy pontján éles hangvételű felszólalásban bírálta Gyöngyösi Márton, Jobbik vezetője a 12 év balliberális és a 17 éves fideszes uralom időszakát egyaránt. Többek közt kifejtette:

"Mára oda jutottunk, hogy szegények is vagyunk és még bevándorlás is van, sőt most már az embercsempészeket is kiengedik a börtönből. Annak idején Rákosi és Kádár a vas és acél országává akarta ideépíteni. Ennek jegyében a magyar polgárság írmagját is kiirtották. A Fidesz méltó utódja ennek a szellemi örökségnek. Ők most a kínai akkumulátorgyárak országát építik. Nem öntudatos polgárság kell nekik, hanem igénytelen és képzetlen tömegek, akiket aztán a propagandamédiájukkal tetszés szerint lehet manipulálni és nem tesznek fel kérdéseket sem. Aki pedig többre vágyik az – egyelőre még – elhagyhatja az országot, szabadon távozhat. Ez az elmúlt 30 év mérlege, ezt hozta nekünk a 12 év balliberális és a 17 éves fideszes uralom."

A fideszes államtitkár alternatív valóságértelmezése

A felszólalások sorát a Fidesz részéről Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár 40 perces felszólalása nyitotta. Ehhez képest az ellenzéki pártok (a mandátumszámoknak megfelelően) sokkal kevesebb időt kaptak, a Jobbik például mindössze 16 perccel gazdálkodhat.

A fideszes államtitkár a hazai foglalkoztatási eredményeket sorolta, és ki bírta azt is jelenteni, hogy

“Ma már nem munkanélküliséggel, hanem a munkaerőhiánnyal nézünk szembe.”

Czomba expozéjában felemlegette, hogy mára elértünk oda, hogy a korábban inaktív réteg visszatért a munka világába, majd a jól ismert kormányzati propagandát felmondva arról beszélt, hogy az elmúlt években gyors ütemű béremelést hajtottak végre, illetve hogy a kormány célja magyar gazdaság és a magyar munkaerő megvédése.

Demográfiai vákuum és a kormány "kozmetikai eredményei"

“Ha államtitkár úr expozéját valaki végighallgatja, akkor úgy érezheti, hogy alapvetően minden rendben van Magyarországon” - kezdte felszólalását Z. Kárpát Dániel, aki szerint természetesen megtalálhatjuk a külső okokat is, mint a szankciók és fegyveres konfliktus. A jobbikos politikus rámutatott:

A magyar bérkérdés azért rettenetesen nehéz kérdés, mert egy rettenetesen rossz bázisra rakódtak rá a negatív hatások.

A képviselő szerint a legfontosabb mutatók tekintetében csak kozmetikai eredményeket tud felmutatni a kormány. Egy nagyon rossz, válságos helyzetből csak egy közepes szintre tudták visszajuttatni a munkaerőpiacot.

Több százezer honfitársunk kényszerből, a magasabb bérek reményében el kellett, hogy hagyja szülőföldjét

- hangsúlyozta.

A Jobbik-Konzervatívok országgyűlési képviselője kifejtette: mindannyian tudjuk azt, hogy számtalan honfitársunk, főleg az ingázók és a kényszerből kiköltözők, nem vágják el a szálakat, nem jelentkeznek át külföldre, pedig egy ottani munkahelyen megkeresett pénzből fizetik az itthoni devizahitelüket.

Z. Kárpát úgy látja, ahelyett, hogy megpróbálnák minél több honfitársunkat visszahívni, a kormány a szervezet vendégmunkás-importtal próbálja megoldani a munkaerőhiányt.

"Motivációs programok helyett a külföldi vendégmunkások szervezett importja zajlik, ami ellen itthon az Orbán-kormány nem támaszt semmilyen ellenerőt, sőt".

Az alacsony magyar bérekről szólva elmondta, nem tudott érdemi előrelépést elérni. Úgy képzelik el Magyarország jövőjét, mert itthon alacsonyak a bérek és a magyar munkavállalók sok mindenre rákényszeríthetők.

Az ellenzéki politikus kiemelte:

immáron hetedik hónapja csökken a hazai fizetések reálértéke.

A kormány két versenyelőnnyel próbál meg beszállni: az egyik a munkaadókat támogató munkaügyi törvények, a másik a rettenetesen alacsony munkabérek - jelentette ki, hozzáfűzve:

A családosokat, a gyermeket nevelő büntetőadónak megfelelő extra terhek sújtják: az Európában rekorder 27 százalékos, a gyermeknevelési cikkeket is érintő áfa.

Fotó: A Jobbik-frakció a parlamentben, hátul Gyöngyösi Márton EP-képviselő (Béli Balázs/Alfahír)

A jobbikos politikus emlékeztetett, a kormány képviselői elé kidolgozott javaslatot tettek le az asztalra, mely három megoldási utat tartalmaz Magyar Kvóta néven:

🟢 Tárgyalják újra a stratégiai szerződéseket a külföldi nagyvállalatokkal. Csak olyan cég kaphasson vissza nem térítendő állami támogatást, amelyik legalább 90 százalékban magyar embereket foglalkoztat.

🟢 Egy olyan bérfejlesztési alap létrehozását javasoljuk, amihez nyugodtan fordulhatnak a magyar kis- és középvállalkozások.

🟢 A kormány a magas infláció miatti extra áfabevételeknek köszönhetően saját erőből is bármikor bérfejlesztésbe kezdhetne.

A nagyvállalatoknak ne csak azt kelljen igazolni, hogy nem talált megfelelő magyar munkaerőt a betöltendő állásokba, hanem azt is, ha nem tudta átképezni a már meglévő munkavállalóit.

Miért kívánja későbbre tolni a magyar jövő szavatolását ez a kormány? - vetette fel végül a konzervatív képviselő.

Az elmúlt három évtizedből 17 év jutott Orbánéknak

Lukács László György beszéde elején felidézte hazánk 2004-ben történt uniós csatlakozáskori ígéretét: „ha keményen dolgozol, akkor lehetsz valaki, kereshetsz tisztességesen, élhetsz nyugati életszínvonalon minden akadály nélkül”.

És ami a legfontosabb remény volt, ha nekem nem, a gyermekeimnek biztos sikerülni fog. Ki kell jelenteni, hogy ez a vágy, ez az álom, hogy lesz még a magyar bér nyugati színvonalon, a tisztességes munkaért, az szertefoszlott - elevenítette fel a Jobbik-Konzervatívok frakcióvezetője.

Ki kell jelenteni, hogy az egymást váltó kormányok – ebben a jelenlegi fideszes kormány a maga 17 évével – nem tudta beteljesíteni a rendszerváltásban gyökerező gondolatot, az uniós csatlakozással kiteljesedő magyar vágyat, hogy egy normális országban normális bért lehessen keresni

- hiányolta Lukács, aki szerint beszélni kell arról a 17 évről, amiben Orbán Viktor volt Magyarország miniszterelnöke:

Emlékezetes pillanata Orbán Viktor kormányzásának, amikor a kormányfő a magyar és arab üzletemberek társaságában Magyarország előnyei közé sorolta a jó földrajzi elhelyezkedése, a fejlett logisztikai hálózat, a jól kiépített autópályák mellett a minőségéhez képest meglepően olcsó magyar munkaerőt, valamint azt, hogy a munka törvénykönyve rendkívül rugalmas.

Ez az „életszembenállás” azóta is megmaradt, és hazánk valójában a jól képzett, de alulfizetett dolgozók országa

- tette hozzá.

Lukács László György ezután aggasztónak nevezte a jelenlegi helyzetet, miszerint a kormány szándékai alapján két üzenete van a Fidesz kabinetének: az egyik, hogy akkumulátorgyárak és a vendégmunkások víziója az ország fő útja, ahol az olcsón foglalkoztatott keleti vendégmunkások kiszorítják a dolgozókat és alacsonyan tartják a magyar dolgozók bérét.

A másik üzenet pedig, hogy a jelenlegi miniszterelnök, ki akarja vezetni hazánkat a biztonságunkat jelentő európai közösségből. Mi másért fordulna szembe az európai közösséggel, mi másért kockáztatja a pedagógusok béremelését, vívja ki látványosan Putyin-pártiságával a szövetségeseink rosszallását és mi másért barátkozna a hozzá hasonló vezetőkkel? - hangoztatta a jobbikos politikus, aki szerint látni kell, hogy a kormányzati gépezet készen áll meglépni, hogy hazánkat legkésőbb 2030-ban rávezesse az EU-ból való kilépés útjára.

A jogrendszer készen áll, a hangulat épül, a tőkealapok bespájzolták az uniós és állami forrásokat, ha a fiúk készen állnak a kilépésre. Eltökéltek, hogy ismét a történelem vesztes oldalára állítsák hazánkat, és ne felejtsük el, a kormányfő 2060-ig tervez

- fogalmazott.

Magyarország az EU tagja és az is marad

Bánki Erik kijelentette: Magyarország az Európai Unió tagja és az is marad. "Egészen addig az marad, amíg az EU az alapokmánya szerint szuverén államok szövetsége marad, nem pedig az, ahogy önök is akarják többek között, és az önök szocialista barátaik, hogy egy nagy, egységes, Egyesült Államok szerű, egyesült Európa jöjjön létre. Olyan egyesült Európa, ahol a nemzetállamok szuverenitása nem érdekli az Európai Bizottság vezetőit. Olyan, ahol a kis államok nem tudják érvényesíteni az érdekeiket, mert a nagyok mindent eldöntenek helyettük" - magyarázta már-már ellenzéki hanghordozással a fideszes politikus.

A kormánypárti képviselő szerint 2010 óta a kormány az ágazati partnerekkel együttműködve jelentős erőfeszítéseket tett a bérek emelésére, a munkavállalás ösztönzésére, amelyeket a családi adókedvezményekkel még fokozott is.

"Az elmúlt évek munkabérnövekedése növelte a munkaerő-kínálatot, ösztönözte a külföldön munkát végzők hazatérését"

– csúsztatott a kormánypárti politikus, miközben a valóság az, hogy a magyar bérek reálértéke évről évre csökken, az elvándorlás pedig olyan mértékű, hogy a Fidesz már harmadik világbeli vendégmunkásokkal kell, hogy pótolja az elvesztegetett magyar munkaerőt.

"Akik dolgoznak, azok lényegesen többet keresnek, mint a baloldali kormányok idején. A reáljövedelem lényegesen növekszik, ami azt jelenti, hogy több árut tudnak vásárolni a munkavállalók a megkeresett jövedelmükből"

– ütötte tovább a döglött lovat a fideszes honatya.

Árakban elsők vagyunk

Kálmán Olga, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője felidézte azt a korábbi kormányzati elképzelést, miszerint hazánk 2030-ra lekörözi Ausztriát. Kifejtette, igazi hungarikum, hogy mára nemcsak utolértük Ausztriát, hanem le is hagytuk: az orbáni infláció miatt az élelmiszerárak megduplázódtak.

Rámutatott:

Árakban elsők vagyunk, miközben bérekben az utolsók közé kerültünk az EU-ban.

Kálmán Olga szerint jól látható, hogy a kormány az olcsó munkaerőre építette a gazdaságpolitikáját. A hazai bérkérdésről szólva pedig elmondta: multik helyett szerinte is a kis-és közepes vállalkozásokat kellene támogatni.

Nacsa Lőrinc felszólalása legelején még a 2006-os "trükkök százaira" is visszautalt, s lényegében nagyjából annyiban összefoglalható: alaposan megdorgálta az ellenzéket a kormányzás mulasztásai miatt.

A drágulás felfalja a bérek értékét

Lőcsei Lajos momentumos képviselő arról szólt, hogy az elmúlt évtizedben a kormányzat kiüresítette a parlamenti munkát, és hasonló a helyzet a bizottságokban végzett munkával.

Legyen a mi javaslatunk bármennyire jó, konstruktív, építő jellegű, az elmúlt 12 év példája alapján, ez a kormány nem építi be. Jogosan merül fel bennem a kérdés, hogy kell-e addig nekünk ehhez hasonló vitákon részt vennünk, amíg a javaslataink nem találnak nyitott fülekre a kormány részéről - vetette fel, majd arra is kitért:

Hol tartanak ma Magyarországon a bérek? Az Európai Unión belül sereghajtók vagyunk. Csehország, Szlovákia, de Románia is gyorsabban zárkózik fel az európai bérekhez, mint Magyarország. Már nem csak európai szinten, hanem regionálisan is rosszul állunk. Az infláció viszont rekorder: a 40-50 százalékkal megemelkedett élelmiszerárak felfalják a béreket.

És mi a válasza erre a magyar kormánynak? Árstopos csirkefarhát, árstopos burgonya, és akciózásra kényszerített boltok - idézte fel a Momentum politikusa.

El kell mondanunk a magyar családoknak, hogy egy dologtól drágult meg az életük, és ez az egy dolog a Fidesz 12-13 éves elhibázott gazdaságpolitikája. Hogy nekik fontosabb a zsebük kitömése, mint az emberek megélhetése - jelezte.

A magyarok egyre rosszabbul élnek, az uniós pénzek meg sehol

Komjáthi Imre azt emlegette fel:

Önök védtelenül hagyták a magyar dolgozót egy olyan viharban, amit a klímaváltozás kihívásai, majd egy világjárvány, majd egy háborúra épülő energiaválság, és abból következő egyéb válságok folyamatosan tápláltak.

"Még mindig 25 százalék körüli az infláció. Ez rekordméretű, bárhonnan nézem. A magyar dolgozók bérét befolyásoló döntések hol késve, hol kapkodva születnek – de akárhogy is, érdemben nem segítenek" - értékelt az MSZP társelnöke, kijelentve:

"Lehet, hogy mást értünk szabadságharc alatt, de amikor az orosz gáz, orosz olaj függésében, orosz atomerőmű bővítésére várva, kínai akkumulátorgyárhoz kötve akar utcai harcost játszani a miniszterelnök, az még komikus is lehetne, ha nem magyarok millióinak a bőrére menne."

A szocialista képviselő arról beszélt, hogy a magyar emberek egyre rosszabbul élnek. Felszólította a kormányt, hogy ne alakoskodjanak tovább, hagyják abba a pávatáncot és hozzák haza az uniós pénzeket.

A közelgő “nyugdíjkatasztrófáról” szólva azt mondta, azonnali 5 százalékos nyugdíjemelésre van szükség. Kiemelte azt is: ne sarcolják meg a legalacsonyabb béreket. Az MSZP ezért adómentessé tenné azokat, és úgy látja, a magas, milliós fizetéseket másféle adókulccsal kellene kezelni - sürgette Komjáthi.

Klebelsbergi fordulat a köz- és a felsőoktatásban

Brenner Koloman arról beszélt: a 21. században az egyetemek olyan tudásközpontok, és olyan formában képzik a tanárokat is, amely aztán a magyar társadalom legszélesebb köre számára biztosítja azt a tudást és azt a készséget, ami ahhoz szükséges a 21. században – a tudás és az információ évszázadában –, hogy ők aztán egy gyarapodó és teljes, boldog életet élhessenek.

Egy társadalom fejlettségi szintjének az egyik legfontosabb mutatója az értelmiség anyagi és erkölcsi megbecsülése, ennek mértéke és színvonala - érvelt a jobbikos politikus, kijeelntve:

A jelenlegi fideszes kormány tudás- és értelmiségellenes politikájának a bizonyítéka a pedagógusok alacsony bérezése mellett az, hogy az egyetemi oktatók és dolgozók mennyire alacsony bérrel szembesülnek nap mint nap, az úr 2021. évében. Ezek a bérek már nem csak európai szinten, hanem közép-európai összehasonlításban is elmaradnak. Sőt már Magyarországon belül is elmaradnak egy tisztességes bérszínvonaltól.

Brenner hozzátette: "Mi, Jobbik-Konzervatívok ezért is hangsúlyozzuk hosszú ideje egy klebelsbergi fordulat szükségességét a közoktatásban és a felsőoktatásban. Az egyetemi oktatók közép-európai színvonalú bérezése mindenképpen elodázhatatlan, ugyanúgy ahogy a hallgatói ösztöndíjak emelése, és az is, hogy a kínai Fudan Egyetem helyett végre épüljön fel az egyetemváros."

Óriási béregyenlőtlenség és félperiféria

Apáti István, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke az országon belüli óriási béregyenlőtlenségre hívta fel a figyelmet. Úgy látja, a kormány az inflációt igyekszik ráfogni a háborúra, de nem ez volt a kiváltó oka, hiszen az árstopokat már korábban bevezették. Kifejtette, a fideszes vezetők a közvélemény-kutatások bűvöletében élnek, és mivel azt látják, hogy még mindig népszerűek, nem érzik úgy, hogy érdemben kellene kezdeni valamit a hatalmas áremelkedéssel.

Óriási az országon belüli béregyenlőtlenség

- hangsúlyozta a politikus.

Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke arról beszélt, hogy a kormány a félperiférián képzeli el Magyarország jövőjét. Miközben egyaránt függünk a nyugati és a keleti tőkétől, ezekkel szövetséget is kötöttünk. Rámutatott, a természeti erőforrásokat kizsákmányolható erőforrásoknak tekinti a kormány, miközben a magyar munkaerőt olcsósítja.

Az akkumulátorgyárakban alapvetően is alacsony bérezés jellemző, s ehhez több műszakos munkavégzés társul, miközben a családi élet lehetősége is megnehezül - világított rá, megjegyezve, hogy ez kockázatos helyzetet szül. Az LMP-s politikus ennek nyomán a nyugatra elvándorolt magyar fiatalok hazacsábítását szintén hiányolta.

77 140 forint a közmunkásokat illető nettó bér

- hívta fel a figyelmet a DK-s Varga Ferenc. Ez szerinte semmi szín alatt nem tekinthető eredménynek.

Az ellenzéki politikus szerint már-már feudális viszonyok uralkodnak hazánkban, és mint elmondta:

Önök az elmúlt időszakban létrehozták a dolgozói szegénységet. Magyarországon ma a munka emberek százezreinek nem ad lehetőséget arra, hogy megélhessenek.

"Azokon a kistelepüléseken, ahol nem nagyon van más munkalehetőség, ott a közmunkások ki vannak szolgáltatva a helyi vezetésnek. Ott a közmunka ígéretével, vagy az elvételének fenyegetésével érik el, hogy a közmunkások a megfelelő helyre szavazzanak" - fogalmazott a poltikus, aki Farkas Flórián ügyét is megemlítette.

Dömötör Csaba államtitkár alapvetően a beruházások helyetti alternatívákat hiányolta az ellenzéktől. Majd egy-egy öblös kritikát ő is megfogalmazott, persze nem a kormánnyal szemben. Az európai szankciós politikát bírálta, elkendőzve a kormányzati felelősséget. Mindemellett a szokásos propagandaszólamokat mondta fel a fideszes politikus.

Az MSZP-s Gurmai Zita a legalacsonyabb bérek évközbeni emelést sürgette.

Erre reagálva Nacsa Lőrinc a KDNP részéről jelezte, hogy évek óta a munkaadók és a munkavállalók állapodnak meg egymással és a kormány ezt csak kihirdeti. (Azt már nem tette hozzá Nacsa képviselő, hogy a kormány is munkaadónak számít, hiszen a közszférát a kormány működteti és felügyeli.) Nacsa Lőrinc még hozzá tette, hogy Gurmai pártja az MSZP kormányon nem emelte a miniálbért, a Fidesz-KDNP viszont igen.

A folytatásban a fideszes Szabó Zsolt arról beszélt, hogy külföldről szerinte csak szigorú szabályok mentén lehet munkaerőt az országba hozni, ami nem töltheti ki, a hiányzó munkaerő igényét. Szabó Zsolt szerint ugyanakkor több olyan iparág is van, ahol, nincs magyar jelentkező. A Fidesz felszólalója visszautalt a Medgyessy kormány béremelésére, aminek a következménye az eladósodás lett.

Tudjuk, hogy meddig nyújtózzunk a takarónkkal

- tette hozzá a Fidesz hozzászólója.

Dávid Ferenc, a DK szakpolitikusa felidézte, hogy az Orbán kormány 2010-ben felszámolta az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT).

12 év távlatából, mér jó megítélhető, hogy ezzel mekkora veszteség érte a maygar munkaügyi és vitakultúrát, hiszen az OÉT helyettesítésére létre hozott szervezetek nem voltak képesek betölteni az OÉT helyét

- mondta a Dávid Ferenc, aki szerint az Orbán kormány nem megoldandó problémaként, hanem előnyös és kívánatos dologként tekint az alacsony munkabérekre.

A DK-s képviselő úgy vélte, ennek egyik eredménye, hogy hazai bérek miatt több mint félmillió magyar távozott az országból az elmúlt évtizedben.

Selmeczi Gabriella, a Fidesz felszólalója szintén a kormány családpolitikáját fényezve az ellenzék alternatíváit bírálta.

A feldolgozóipar felélesztése az egyedüli járható út

A magyar agrárium és vele együtt a magyar vidék az elmúlt 33 év legnagyobb vesztese

- mutatott rá Bencze János jobbikos országgyűlési képviselő, hozzátéve, ebből 17 évig Orbán Viktor kormányzott.

Az agrárpolitikus szerint a vidéken a legégetőbb kérdés a bérrendezés, a leszakadó térségek pedig lemaradtak többek közt az iparosodás lehetőségéből.

A béremelésen túl a feldolgozóipar fejlesztésére van szükség - sürgette Bencze, aki szerint ha beszállnánk az építőipari gyártásba is, akkor az a GDP 20-25 százalékát tudná adni.

Ebből lehetne bért emelni, vidéki bérrendezést csinálni és bérversenyt

- emelte ki a Jobbik szakpolitikusa, aki ezt az egyetlen megoldásnak látja a kérdésben.

Ander Balázs azzal kezdte, hogy Orbán Viktor tanácsadója, Parragh László a karján a 11 milliós arany Rolex-szel már korábban is tett lekezelő nyilatkozatot a magyar pedagógusokról.

Azt mondta, ő nem próbálná ki, hogy milyen 300 ezerből megélni, ahogy azt a pedagógusok teszik. Sajnos nagyon sok a becsületes dolgozó, aki még ennyit sem keres. Egy egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus, 2 fokozatot elnyert tanárember is csak 20 év szolgálati viszony után kap bruttó 442 ezer forintot, ami nincs nettó 300 ezer sem. Ez kevesebb mint amit egy rosszul fizetett segédmunkás kap! Csak az a helyzet, hogy a segédmunkás adott esetben bontott téglákból is dolgozik, a tanárember pedig a legféltettebb kincsünkkel, a gyermekeinkkel foglalkozik

- tette hozzá a Jobbik-Konzervatívok felszólalója.

Ander Balázs szerint ha nem lesz elég tanár, akkor nem lesz elég orvos, mérnök, tudós és nem lesz versenyképes Magyarország sem.

A Jobbik-Konzervatívok álláspontja szerint tanár nélkül nincs jövő, Fidesz nélkül azonban van

- zárta szavait a jobbikos képviselő.

A legelesettebbekről gondoskodók szűkölködnek

Balassa Péter a szociális ágazathoz kapcsolódó bérrendezésről szólt.

"A szociális dolgozók legutóbbi béremelését már régen megette az infláció" - hangsúlyozta a Jobbik politikusa, rámutatva, hogy az érintettek bére alig éri el a bruttó garantált bérminimum összegét, ami jelenleg 260 ezer forint.

Ez méltatlanul alacsony azoknak, akik hazánk legelesettebb embereiről gondoskodnak

- értékelte a helyzetet, kijelentve, hogy az ágazatban dolgozók csalódottak és átverve érzik magukat. Nem csoda a jelentős munkaerőhiány, és hogy lasszóval kell fogni a szociális munkásokat - tette hozzá.

Ismertette, a családsegítőknél legalább 15 százalékos a hiány, s egyes bentlakásos intézményeknél 30-40 százalékos a létszámhiány.

Önök sajnos nem becsülik meg őket sem anyagi, sem erkölcsi értelemben, mert éhbérért dolgoznak

- jelentette ki a kormánypárti padsorokra tekintve.

Balassa figyelmeztetett, az érintettek akár külföldre is mehetnek dupla vagy tripla fizetésért, ahol jobb munkakörülmények várják őket.

"A szociális szféra az összeomlás szélén áll" - fogalmazott.

Sas Zoltán az egyenruhásokra vonatkozó bérrendezést hangsúlyozta felszólalásában. A jobbikos politikus úgy véli, a tűzoltók, rendőrök, katonák, határvadászok az életüket is kockáztatják, garantálva az ország biztonságát.

Azonban jóval kevesebbet keresnek, mint nyugat-európai kollégáik

- világított rá Sas, aki felháborítónak és elfogadhatatlannak tartja, hogy ők sokkal rosszabb bérezést kapnak, mint egy multicég árufeltöltője. Kijelentette:

"A magyar egyenruhások ennél sokkal többet érdemelnek."

Dudás Róbert felidézte, hogy a Fidesz 2010-ben megígérte a bérfelzárkózás elindítását, és hogy megszüntetik a túlburjánzó bürokráciát. Elmondta:

Azóta másfélszer annyi minisztérium van, mint 2010-ben. Akkor 10 minisztérium volt, most 15 minisztérium van. Uniós összehasonlításban is jóval többet költenek GDP-arányosan a kormányzat fenntartására, mint bármely más EU-s ország. Ez így egy pénzszivattyú!

Ezt az összeget, mint ahogy a propagandára szánt több mint százmilliárd forintot, mint ahogy a 1500 milliárdos plusz adóbevételt nem a kormányra és a bürokráciára kellene költeni, hanem például a pedagógusbérekre, az összeomló egészségügyre, illetve arra, hogy a magyarok 30 százaléka a létminimum alatt él. Kérem, hogy ezt az összeget ezekre a célokra fordítsák!

- szorgalmazta a Jobbik-Konzervatívok képviselője.

A Jobbik elutasít mindenféle szélsőséget

Lukács László György záróbeszédében megköszönte valamennyi jelenlévőnek, hogy építő vagy épp destruktív hozzászólásával részt vett a magyarországi bérszínvonal vitájában. A Jobbik frakcióvezetője javasolta, hogy ezentúl minden egyes ülésszakban legyen egy ilyen bérekről szóló vitanap.

Fontos lenne szerinte rendszeresen megnézni, mit tudnak tenni a bérfejlesztés kérdésében a képviselők: üljön a patkó jobb vagy bal oldalán, legyen liberális vagy konzervatív.

Lukács leszögezte:

a Jobbik elutasítja mindkét szélsőséget az EU kapcsán, mind a balliberális Európai Egyesült Államok ideáját, mind a kormány EU-ellenes politikáját.

Összegzése szerint "a normális bér olyan, mint Columbo felesége: senki se látta".

Az viszont biztos, hogy Magyarország biztonsága az EU-n belül van - jelentette ki, kiemelve:

Nem akkuállamot szeretnénk, hanem normális Magyarországot.

Címlapkép: Országgyűlés (Béli Balázs/Alfahír)