A keleti nyitás jegyében Orbán Viktor és kormánya az utóbbi években nem csak Vlagyimir Putyinnal szűrte össze a levet, de közeli kapcsolatba került a Kínai Népköztársasággal és a Kínai Kommunista Párttal is. Ennek a szoros viszonynak "köszönhetően" immár nem csak egy dél-koreai akkumulátorgyár van az országban (a gödiek életét megkeserítő Samsung), de kilátásba helyezték több kínai akkumulátorgyár és a hozzájuk kapcsolt veszélyeshulladék-lerakó telep építését is.
A Fidesz azt ígéri, az ország akkumulátorgyár-nagyhatalom lehet, de úgy néz ki, ha ezt így folytatják, inkább akkumulátorgyarmat leszünk.
A probléma a már meglévő gödi Samsung akkumulátorgyárral jelentkezett: átható bűz, folyamatos, elviselhetetlen zaj, súlyos, üzemi balesetek, víz- és légszennyezés. A Fidesz-kormány persze arra hivatkozott, hogy micsoda bevételei lesznek az országnak ezzel a fejlődő iparággal, de a Covidra hivatkozva elvették Göd az akkugyárból származó bevételeit. Azt is mondták – és mondják a még fel nem épült akkugyárakról, hogy majd betartják a környezet- és munkavédelmi szabályokat. A gödi Samsung az szomorú példa, hogy a kivétel ez esetben nem a szabályt erősíti: betemették a talajvíz szennyezés mérésére szolgáló kutat, a gyár dolgozói pedig nap mint nap veszélyezteti testi épségüket. A veszélyes munkakörülmények és balesetek miatt a gyárra 39 esetben több mint 101 millió forint bírságot szabtak ki. De aprópénz ez az Orbán-kormánnyal szövetségben lévő multinak, hiszen a gyár bővítését 15,8 milliárd forint közpénzzel támogatta a Fidesz.
A Jobbik-Konzervatívok gödi képviselője, Varga Zoltán Péter a bíróság elé szerette volna vinni a bővítés tervét, de a helyi Fidesz emberei a közakarat ellen szavaztak. Varga az ülés után így nyilatkozott:
Ezúttal nem alakoskodtak a Pest Megyei Közgyűlésben a fideszes Samsung-cselédek. [...] Név szerinti szavazáson, egytől egyig nyíltan a megbízójuk mellé álltak: egyértelmű, hangos, határozott nemmel szavazták le a javaslatomat.
A kormányzat akkugyárakhoz való hozzáállása az '50-es éveket idézi, csak most nem a "vas és az acél", hanem a távol-keleti akkumulátorgyárak és veszélyeshulladék-lerakók országa leszünk. A Fidesz szélsőséges megszállottságát az is kifejezi, hogy 2021. március 15-én külön akkumulátoripari miniszteri biztost neveztek ki Kaderják Péter személyében. A dátum azt is ékesen szemlélteti, hogy a kormány nagy terve lopakodó üzemmódban már évek óta működésbe lépett.
Nem csak Göd, de Debrecen, Dunaújváros, Nyíregyháza és Győr is áldozatul eshet.
A gödi esetből remekül látszik, hogy nem megfelelően szabályozott környezetben milyen károkat okozhat a lakosságnak egy ilyen rendkívül veszélyes és adott estben környezetszennyező üzem jelenléte. A példából okulva az akkumulátorgyárak számára kijelölt település civil lakói és ellenzéki politikusai megszervezték az ellenállást.
• Dunaújvárosban kiváló minőségű szántóföld helyén épülhet az akkumulátorgyár. A dél-koreai beruházó a vízzáró rétegig elhordta a termőtalajt. A helyi ellenállást a kormányzati csodafegyvernek számító "különleges gazdasági övezet" kijelölésével hárították el.
• Győrben is termőföldek kerültek veszélybe. Az Audi-gyárnak eladott földekhez hasonló módszerrel adnák át a győrszentiváni szántókat egy különösen veszélyes üzem létesítésére.
• Nyíregyháza sem menekül: Szijjártó Péter, a Fidesz-kormány külügyminisztere tavaly nyáron jelentette be, hogy egy akkumulátoripari óriásüzemet fognak létesíteni a város területén.
A kistelepülések sem úszhatják meg meg a Fidesz akkumulátormániáját: említhetnénk Kistelek példáját, de ott van a kétezer lelkes Vácrátót is, ahová 2,3 milliárd forintos közpénztámogatással épülne egy hatalmas akkumulátoralkatrész-üzem. A mindössze hatvan munkahelyért egyenként 38 millió forintunkba kerül.
Magyarországon a közvélekedés szerint nem szabadna több akkumulátorgyár építését engedélyezni, még akkor sem, ha ez által új munkahelyek születnének. Annál is inkább érhető a többségi vélemény, mivel egy akkugyári munkahely létesítése 64 millió forint közpénzbe kerül. Nem is beszélve a már említett veszélyes munkakörülményekről.
Debrecen lett az akkumulátorgyárak telepítését erőltető kormány és az ezt ellenző lakosság csatatere.
A civisváros évtizedek óta a Fidesz egyik fő erősségének számít. A debreceniek mégis pillanatok alatt kikerültek a kormánypárt kegyeiből, amikor morgolódni kezdtek az akaratuk ellenére a város mellé építendő, kínai akkumulátorgyár ellen. Pedig nem ideológiai okokból, hanem az egészséges, élhető lakókörnyezethez való joguk érdekében szólaltak fel a fideszes döntéssel szemben. A kormánypárti gyűlöletgyárak azonban senkit sem kímélnek, amennyiben szembeszegül Orbán Viktor akaratával. A Magyar Nemzet, az Origo és a fideszes médiabirodalom egésze támadni kezdte a debrecenieket, és igyekezte a civil tiltakozást összemosni a pártpolitikával. Természetesen ez nem más, mint politikai csúsztatás.
A kormánytól független Debreciner.hu főszerkesztője így mutatott rá a probléma gyökerére:
(Papp László, Debrecen fideszes polgármestere) saját bevallása szerint évek óta titkos tárgyalásokat folytatott kínai befektetőkkel a debreceni városvezetés arról, hogy ide telepítenek egy giga akkumulátorgyárat, aztán a tényt ünnepélyesen bejelentik, majd elkezdik becsmérelni azokat a debrecenieket, akik megkérdezik, hogy mi ez, erről miért nem beszéltetek velük korábban.
Tehát nem csak az a baj a távol-keleti cégek által telepített, óriási akkumulátorgyárakkal, hogy zajosak, környezetszennyezőek lehetnek, hogy adott esetben veszélyesek a munkakörülmények, hogy értékes termőföldeket tesznek tönkre miattuk, hogy nem fizetik meg a munkavállalókat, sőt a magyar dolgozók helyett külföldi vendégmunkásokat alkalmaznak. Az a fő baj, hogy mindezt a magyar közvélemény feje fölött, az érintett lakosság kihagyásával teszik meg.
A pofátlanság teteje, hogy a korábban bejelentett, a kínai CATL cég 100 GWh teljesítményű gyára mellett, egy másik, valamivel kisebb, de így is 45 hektáros területet elfoglaló gyárat építenének a szintén kínai Eve Power számára.
Május 23-án, azaz a mai napon ismét tiltakozást tartanak a debreceniek a Fidesz által erőltetett kínai akkugyárak ellen.
A helyszín Csapó utca 1-5, Debrecen 4024, a tüntetés 18 órakor kezdődik. Az eseményeket az N1TV facebook oldalán élőben közvetíti.
(Címlapkép: Munkagépekkel talajelőkészítő munkálatokat végeznek a leendő CATL akkumulátorgyár területén a Déli Ipari Parkban Debrecen közelében 2023. február 23-án. A valaha volt legnagyobb, mintegy 3000 milliárd forint összértékű magyarországi beruházás keretében a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) közvetlenül 9000 új munkahelyet hoz létre Debrecenben. MTI/Czeglédi Zsolt)