Egy péceli és egy budapesti nő kormánytisztviselőként dolgozott a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal egyik budapesti kirendeltségén, feladataik közé tartozotta honosítási kérelmek átvétele és nyilvántartási rendszerben való rögzítése is.
2014 januárja és 2015 márciusa között olyan külföldi állampolgárok egyszerűsített honosítási kérelmeit is befogadtál, akik a magyar nyelvet nem értették és nem beszélték, ezáltal a törvényi feltételeknek nem feleltek meg.
A vádlottak azért igazolták valótlanul a magyar nyelv ismeretét – az elsőrendű vádlott két esetben anyagi ellenszolgáltatásért cserébe -, hogy ezek a külföldi állampolgárok jogosulatlanul megszerezhessék a magyar állampolgárságot.
Három vádlott társuk közvetítői szerepet töltött be, az elsőrendű vádlotton keresztül ők intézték a külföldieknek a magyar állampolgárságot.
Két esetben a közvetítők pénzt is kértek az állampolgárság intézéséért a külföldi személyektől, akikkel egyidejűleg közölték azt is, hogy a vesztegetési pénz egy részét az állampolgársági ügyintéző – az elsőrendű vádlott – kapja.
A rendőrök az elsőrendű vádlottat 2015. március 18-án egy pénzátadás alkalmával tettenérték és elfogták.
A másodrendű vádlott – azért, hogy a társával szemben indult büntetőeljárást meghiúsítsa – másnap reggel munkakezdéskor az iratmegsemmisítőben több, az elsőrendű vádlott által intézett honosítási kérelemmel kapcsolatos okiratot megsemmisített.
A vádlottak a vád szerint összesen 10 külföldi – köztük szerb, ukrán és orosz – állampolgár egyszerűsített honosítási ügyében jártak el jogellenesen.
A Fővárosi Főügyészség az ügyben több rendbeli hivatali visszaélés, valamint hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot az illetékes bíróságra.