Jiránek szerint a szegénynegyedekben jelenleg mintegy 115 ezer ember él, akik döntően roma származásúak. A 2006-ban készített korábbi országos felmérés szerint a szegénynegyedekben 80 ezer ember élt, akik 80 százalékát romák tették ki.
A szegénynegyedek, más néven roma gettók számának növekedése elsősorban az utóbbi évek globális gazdasági válságának következménye. Ebben a helyzetben emelkedett a munkanélküliség is, amely a szegényeket, különösen a romákat, szintén sokkal nagyobb mértékben érintette" - mutatott rá Jiránek.
A problémát szerinte az utóbbi években egyes hibás kormányzati döntések is elmélyítették. Úgy véli, súlyos tévedés volt, hogy a kormány lehetővé tette olyan tömeges szálláshelyek működését, ahol vállalkozók a szegényeket szállásolták el, de a költségek jelentős részét az állam fizette. "Ez egyértelműen a szegénységgel való üzleteléshez vezetett" - állapította meg Radek Jiránek, s üdvözölte, hogy az állam ezentúl jóval szigorúbban kívánja ellenőrizni a támogatások felhasználását.
A nagy városok közül a legnagyobb szegénynegyeddel a dél-morvaországi Brünn rendelkezik, ahol a helyi gettóban mintegy 8000 ember él. Az észak-morvaországi Ostravában a szegénynegyednek 7800 lakója van, Prágában pedig mintegy 7000.
A legrosszabb helyzet Észak-Csehországban van. Ústí nad Labemben 7400, Litvínovban 6000, Moston pedig 5400 ember él a szegénynegyedekben. Ústíban és Moston ez az összlakosság tíz százalékát, míg Litvínovban 20 százalékát teszi ki.
Csehországban az utóbbi évek tapasztalatai alapján most új törvényt készítenek elő, amely más módon fogja szabályozni a szegények lakáskörülményeinek javítását célzó támogatásokat. A tervek szerint ez a jogszabály 2017 januárjában lépne életbe.