Kedden elfogadta az Országgyűlés az Orbán-kormány és a Fidesz “gyermekvédelmi” jogszabály-csomagját:

a kegyelmi botrány hatására mostantól nem részesülhetnek kegyelemben azok, akik gyerekek sérelmére követtek el bűncselekményeket.

Ez a módosítás egyértelmű válasz volt a bicskei botrányra – mutat rá a Telex. Mint ismert, Novák Katalin köztársasági elnök tavaly áprilisban elnöki kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesének, aki falazott az intézmény exigazgatójának. V. János 26 éven át vezette az otthon, 2004–2016 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott. K. Endre igazgatóhelyettes – az akkor már felfüggesztett igazgató kérésére – az egyik áldozattal vissza akarta vonatni a V. Jánosra tett terhelő vallomását.

A botrányba Novák Katalin és az elnöki kegyelmet ellenjegyző Varga Judit igazságügyi miniszter belebukott, a háttérben tevékenykedő Balog Zoltán pedig lemondott a református egyház zsinati elnökségéről.

Se elévülés, se tiszta lap a pedofil bűncselekmények elkövetőinek

Az Országgyűlés 2021 júniusban fogadta el a melegellenessé torzított pedofilellenes törvényt. A módosítások ezt a törvényt szigorították:

- nem évülnek el a pedofil jellegű szexuális bűncselekmények,

- az elkövetők soha nem kaphatnak erkölcsi bizonyítványt,

- nincs feltételes szabadlábra helyezés,

- nincs reintegrációs őrizet,

- a külföldön pedofíliáért elítélt magyarok is bekerülnek a pedofil-adatbázisba

A Fidesz célja ezzel inkább volt a közvélemény megnyugtatása, a vasszigor megjátszása, mint a valódi gyermekvédelem. Korábban több civil szervezet is tévesnek nevezte az irányt, szakértők szerint ugyanis

a gyermekvédelmi törvények szigorításától még nem lesz kevesebb a bántalmazás.

Borsos Ilona, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egyenlőség projektvezetője korábban azt nyilatkozta a Telexnek, ha valóban meg akarnák akadályozni a gyerekek ellen elkövetett bántalmazásokat, jogsértéseket, akkor nem a jogszabályokat kellene szigorítani, hanem a gyermekvédelmi rendszert kellene megerősíteni.

Kapuőrök, salátatörvény és egyebek

Az Európai Ügyek Bizottsága idén márciusban döntött úgy, hogy megvizsgálja: bizonyos „baloldalhoz tartozó” európai parlamenti képviselők valóban tettek-e azért, hogy Magyarország ellen több uniós eljárás is induljon a közelmúltban – emlékeztet a lap. Idén márciusban lett a bizottság elnöke a fideszes Tessely Zoltán, egyik alelnöke pedig egy hónappal később Menczer Tamás. A bizottságban ellenzéki képviselők is vannak, a DK-tól, Jobbiktól, és ott van a listában Fekete-Győr András is a Momentumból.

A bizottság 2018-ig visszamenően tárgyalta az ügyet, és megállapította, hogy az Európai Unió szabályrendszere kormányokat nem tud szankcionálni, csak országokat, ezért a „baloldal politikusai (...) Magyarország és a magyar emberek számára okoztak és okoznak súlyos károkat azzal, ha az európai uniós források nem jutnak el Magyarországra.” A jelentés indoklása nagyjából a felénél tisztázza, hogy magyar európai parlamenti képviselőkről van szó, ezért a bizottság felkéri a Szuverenitásvédelmi Hivatalt a vizsgálatra, mert a tevékenységeik felvethetik az „információk manipulálására irányuló és dezinformációs tevékenység gyanúját is”. A parlament elfogadta a bizottság jelentését.

Szintén elfogadták a magyar fogyasztók és vállalkozások érdekében történő fellépésről szóló törvénymódosítást is. Ennek a lényege az, hogy az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvény kiegészül két új definícióval: mostantól hivatalos elnevezés lehet az ilyen cégeknél a „kapuőr” és az „online szálláshely-közvetítő” az erre vonatkozó törvényekben.

Kivételes eljárásban az Országgyűlés elfogadta azt a salátatörvényt is, amely a katasztrófavédelem átalakításáról, az állami kórházak egységes beléptetéséről, új ügyeleti rendszerről, illetve a telefonok iskolai tiltásáról szólt. Erről itt írtunk részletesen.

(Címlapkép: MTI/Kovács Attila)