Japánban 3,3 százalék volt az éves infláció februárban a 41 éves csúcsot jelentő januári 4,3 százalék után, azonban még mindig jóval meghaladta a jegybank 2 százalékos inflációs célját a pénteken közölt kormányzati adatok szerint.
A pénteken közzétett februári inflációs adat tavaly szeptember óta a legalacsonyabb - számolt be az MTI.
A fogyasztói árak emelkedésének üteme elsősorban az állami energiatámogatásoknak köszönhetően lassult a szigetországban az év második hónapjában.
A japán jegybank által inkább követett, friss élelmiszerárak nélküli, de az olajtermékárakat magában foglaló maginfláció az elemzői várakozásoknak megfelelően 3,1 százalék volt éves szinten februárban a januári 4,2 százalékot követően. Tavaly az átlagos maginfláció 2,3 százalék volt Japánban.
Februárban az élelmiszerek 7,5 százalékkal, 1980 szeptembere óta a legnagyobb ütemben drágultak a januári 7,3 százalékot követően.
Az üzemanyagárak hatásaitól megtisztított inflációs mutató 3,5 százalékon, három évtizedes csúcson állt februárban a januári 3,2 százalék után, ami az inflációs nyomás erősödését jelzi.
Az infláció a tizenegyedik egymást követő hónapban haladta meg a japán jegybank célját. A Bank of Japan (BoJ) bár nyomás alatt van, továbbra is ultralaza monetáris politikát folytat. Legutóbbi, március 10-ei kamatdöntése értelmében a kereskedelmi bankok jegybanknál elhelyezett rövid lejáratú betéteinek éves kamata mínusz 0,1 százalékon maradt, és nem változott az a cél sem, hogy a tízéves japán államkötvény hozamát zéró szint körül tartsák.
Ueda Kazuo, a japán jegybank leendő elnöke február végén tartott tokiói parlamenti meghallgatásán elmondta: a japán központi banknak fenn kell tartania az ultraalacsony kamatot, hogy támogassa a törékeny gazdaságot, figyelmeztetve a költségvezérelt infláció miatti monetáris szigorítás veszélyeire. Ueda a tíz éve a poszton lévő Kuroda Haruhikót váltja április 8-án. A jegybank következő kamatdöntő ülése április 27-28-án lesz.
Március elején Kisida Fumio japán miniszterelnök az áremelkedés megfékezésére szolgáló újabb intézkedéscsomag kidolgozására szólította fel a kormánykoalíciót.
Japánban tavaly októberben fogadták el azt a 39 ezer milliárd jenről (101 ezer milliárd forint) szóló költségvetési csomagot, amellyel a lakosságot és gazdaságot terhelő inflációs hatásokat kívánták mérsékelni és olyan intézkedéseket tartalmazott, mint például a villamosáram kiskereskedelmi árának 20 százalékos csökkentése.
(Címlapkép: Feltorlódott utasok várakoznak a Csúbu régió nemzetközi repülőterén 2023. január 7-én, miután bombariadó miatt kényszerleszállást hajtott végre a Jetstar Japan légitársaság belföldi járata. MTI/EPA/Jiji Press)