Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára nemrégiben elismerte, hogy már 120 ezer vendégmunkás van az országban.

Erre a számra már csak azért is felkapjuk a fejünket, mert november végén a KSH adatai szerint 95 ezer külföldi munkavállaló tartózkodott Magyarországon. Akárhogy is nézzük, az utóbbi 3 hónapban több mint 20 ezer vendégmunkás érkezett hazánkba. Összehasonlításképpen: míg 2020-ban 60-70 ezer külföldi dolgozott itthon, a számuk 2022-ben már meghaladta a 80 ezret.

A Fidesz-kormány közpénzmilliárdokat elégetve évekig hazudta, hogy senki sem veheti el a magyarok munkáját

A számok nem hazudnak. A kormánypárt a valóságban zöld utat adott a bevándorlásnak, és saját toborzócégeikkel pörgetik fel az idegenek betelepítését. Idézzük fel, mit is mondott Orbán Viktor néhány éve:

„Mi nem hívtunk ide soha senkit se vendégmunkásnak, se semmilyen más okból, hogy itt éljenek velünk. Tehát mi nem bevándorló ország vagyunk, és Magyarország nem akar bevándorló országgá válni.”

A magyarok ismét saját kárukon tanulhatják meg, hogy sosem arra kell odafigyelni, amit a miniszterelnök mond, hanem arra, amit csinál. Most éppen több ezer vendégmunkást telepít be, miközben azt hazudja, a hazai dolgozókat megvédi a kormány, és nem hagyják, hogy elvegyék a munkájukat. Na persze.

Miért baj, hogy vendégmunkások tömegét hívja ide a Fidesz?

Gyöngyös, Makó, Salgótarján. 3 magyar város, ahol a magyarokat bocsátották el, miután betanították a külföldi vendégmunkásokat. A német B. Braun gyöngyösi gyárában egy megbízási szerződéssel alkalmazott külsős cég kb. 20 embert rúgott ki, miután betanították a Fülöp-szigeteki vendégmunkásokat. Ők mentek, a filippínók maradtak. Hasonló a történet a másik két városban: a makói Continentalnál 50 magyar munkavállalót küldhettek el, de a külföldieket megtartották mind. A dél-koreai Bumchun salgótarjáni üzemében több tucatnyi kölcsönzött magyar munkavállalót tettek lapátra, akik előtte természetesen még betanították a helyükre érkező vietnámiakat. Mi ezzel a baj? Első körben az, hogy

akármit is mond az Orbán-kormány, a tények azt mutatják, hogy magyar dolgozók veszítik el az állásukat. Őket kirúgták, az általuk betanított vendégmunkások pedig a helyükre kerültek.

A külföldi munkavállalókat a hazai cégek vagy saját alkalmazottként, vagy kölcsönzött munkaerőként, vagy a külföldi cég alkalmazottjaként tartják számon. Éppen emiatt nincsenek pontos statisztikák arról, hogy valójában mennyi vendégmunkás érkezett Magyarországra. (Mondjon akármit is a KSH.) Pedig alapvető érdekünk volna tisztában lenni ezekkel az adatokkal.

A becslések alapján mostani viszonyok mellett egyidejűleg legfeljebb 250 ezer harmadik országbeli foglalkoztatása kivitelezhető. A miniszterelnök szerint viszont az országnak a közeljövőben 500 ezer külföldi munkavállalóra lenne szüksége.

„A külföldiek itteni munkavállalásával kapcsolatos, a törvényekbe foglalt ígéreteket legfeljebb mesebeszédnek lehet nevezni”

– fogalmazott korábban László Zoltán, a Vasas Szakszervezet alelnöke. Mint elmondta, a valóságban leginkább az történik, hogy a hazai és a külföldi foglalkoztatott együtt dolgozik ugyanannál a cégnél, és a létszámleépítésnél a magyar munkavállalóknak mondanak fel. Törvényt ezzel nem sértenek, a magyar munkástól pedig a végkielégítés mellett is olcsóbb megszabadulni, mint a rendszerint kétéves munkaszerződéssel rendelkező harmadik országbelitől.

Egy másik probléma az, hogy sok esetben a vendégmunkást, aki a cég által biztosított szálláshelyén tölti szabadidejének nagy részét, „hadra foghatóbbnak” találják. Szemben a magyar munkással, aki adott esetben nem szeretne egy hónapban 4 szombatból 4-et munkában tölteni.

Több vendégmunkás, alacsonyabb bér?

A bérekre az is hatással lehet, ha egy adott területen hirtelen nőni kezd a munkaerő kínálata, mert sok vendégmunkást hoznak be – mutatott rá a G7. A kormány ezt úgy igyekszik kontrollálni, hogy csak bizonyos munkaerőhiányos szakmákban teszi lehetővé a vendégmunkások alkalmazását, és meghatározza, hogy egy adott évben hány munkavállalási engedélyt adhatnak ki.

Ettől függetlenül a magyarok rosszabb helyzetbe kerülhetnek egy bértárgyaláson, a munkáltatók kínálhatnak kevesebbet, és esetenként arrogánsabbak, mint a korábbi években.

Elméletileg 120 000 vendégmunkás érkezett eddig hazánkba. Mi lesz viszont akkor, ha Orbán Viktor tényleg felkerekíti 500 000-re?

(Címlapkép: Elutazni készülő indiai vendégmunkások egy dzsammui vasútállomás előtt 2019. augusztus 7-én. MTI/EPA/Dzsaipal Szingh)