A szavazásra jogosultak 74,2 százaléka adta le voksát Montenegróban 19 óráig .
A várakozások szerint ismét a kormányzó, Nyugat-barát szocialisták alakíthatnak kormányt, viszont
A legnagyobb vitát a kampány során a tavaly decemberben elfogadott egyházügyi törvény váltotta ki. Eszerint a vallási közösségeknek dokumentumokkal kell igazolniuk, milyen ingatlanjaik voltak 1918 előtt, vagyis azt megelőzően, hogy Montenegró csatlakozott a Jugoszláv Királysághoz. A szerb ortodox egyház szerint emiatt ők jelentős ingatlanokat, egyebek mellett középkori templomokat és kolostorokat veszíthetnek el. A 620 ezres Adria-parti ország lakosságának mintegy egyharmada vallotta magát szerbnek a legutóbbi népszámláláson, és a lakosság kétharmada ortodox szerb vallású, így nem meglepő, hogy felháborodást okozott az új jogszabály, ahogyan az sem okoz döbbenetet, hogy a konzervatív elveket valló országban éppen egy vallási kérdés miatt inoghat meg a három évtizede kormányzó politikai hatalom.
A valamivel több mint 540 ezer szavazásra jogosult állampolgár összesen tizenegy párt, illetve koalíció közül választhatott vasárnap. A parlamentet négy évre választják, a kormányalakításhoz egy pártnak vagy koalíciónak 41 parlamenti helyet kell megszereznie.
Megfigyelők szerint a voksolás nyugodt légkörben zajlott, nem volt számottevő szabálytalanság, és a koronavírus-járvány miatt bevezetett egészségügyi előírásokra is figyeltek.
Az első, nem hivatalos eredmények vasárnap késő este várhatók, a végeredményt pedig a legkésőbb szerdáig közli a választási bizottság.
(MTI)