A ceremóniát az amerikai külügyminisztériumban tartották, Thomas Shannon ügyvezető külügyminiszter-helyettes és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár jelenlétében. Dusko Markovic miniszterelnök történelmi napnak nevezte a NATO-csatlakozás napját.
Az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete kollektív védelmet biztosít a katonai szövetség tagjainak; a NATO bármely tagja elleni támadás a szövetség egésze elleni támadásnak tekintendő.
Montenegró 2015-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét, és a tárgyalásokat a korábbi miniszterelnök, Milo Djukanovic bonyolította. A tárgyalási folyamat nem volt mentes a feszültségektől. Részben mert Oroszország saját biztonságát érzi fenyegetve a NATO keleti bővítése miatt, részben pedig mert az új amerikai elnök, Donald Trump habozott a csatlakozási kérelem jóváhagyásával.
A Politico című lap internetes oldala hétfőn - valószínűleg éppen a montenegrói NATO-csatlakozás kapcsán - részletesen foglalkozott Trump elnök és a NATO viszonyával. Meg nem nevezett kormányzati tisztségviselőkre hivatkozó elemzésében a lap vélte, hogy az elnök csupán Rex Tillerson külügyminiszter, James Mattis védelmi miniszter és Herbert McMaster nemzetbiztonsági főtanácsadó erőteljes nyomására volt hajlandó az észak-atlanti szervezet kollektív védelmi felelősségét elismerni a napokban Brüsszelben tartott NATO-csúcsértekezleten mondott beszédében.
Trump korábban elavultnak nevezte a szövetséget, mert szerinte nem vesz részt eléggé a terrorizmus elleni küzdelemben. Erre reagálva a szövetség aktívabb szerepet vállal a terrorizmus elleni harcban, Trump pedig változtatott is korábbi álláspontján. Ennek ellenére az amerikai elnök többször is bírálta az európai szövetségeseket, mert úgy véli, nem veszik ki kellőképpen részüket a védelem költségeiből. A védelmi kiadások növelése egyébként nem teljesen új az Egyesült Államok részéről. Ennek fontosságát már Barack Obama előző elnök is hangsúlyozta, aláhúzva, hogy a szabadság nincs ingyen, vagyis angolul "freedom is not free".