A konvergenciaprogram előrejelzése szerint az infláció 2,7 és 3 százalék között nőhet 2019 és 2022 között, vagyis ennyivel emelkedhetnek a nyugdíjak is - írja a portál.
Ez azt jelenti, hogy a ciklus végére 145 ezer forinthoz közelíthet az átlagnyugdíj, amit 2022-re a bérminimum és a minimálbér nettója is meghaladhat.
Hiába a siralmas növekedés, a kormányzati retorika természetesen nem erről szól, hanem azt sulykolja, hogy az idősek minden évben Erzsébet-utalványt kapnak karácsonyra és hamarosan (várhatóan novembertől) bevezetik a nyugdíjprémiumot is, amennyiben 3,5 százalék fölé kúszik a gazdasági növekedés. Ha a 4 százalékos GDP-bővülés, amit a kormány a következő évekre prognosztizál bejön, abban az esetben így évi 10-16 ezer forinttal kaphatnak többet a nyugdíjasok. Ez havi szintre levetítve ezer forint körüli összeget jelent.
Tehát hiába a mézes-mázos körítés, a nyugdíjprémium plusz egy ebéddel segíti csak ki a nyugdíjasok táborát, amihez 2022-re már csak 65 év felett lehet csatlakozni, ugyanis a bevezetőben említettek miatt fokozatosan emelkedik majd a nyugdíjkorhatár. Ráadásul sem a prémium, sem az Erzsébet-utalvány nem emeli a nyugdíjalapot.
Arról pedig szó sem esik a konvergenciaprogramban, hogy a 2008 óta változatlan, 28 500 forintos minimálnyugdíj összegét tervezik-e emelni.
A hír kapcsán felkerestük a Jobbik új elnökét, aki bemutatkozó beszédében a párt szociális érzékenységének erősítését emelte ki. Nem csoda, hiszen Sneider Tamás évek óta tartja kézben a Jobbik szociális ügyeit, és nevéhez fűződik a párt nyugdíjprogramja is.
Egy most megjelent felmérés azt mutatta ki, hogy az OECD tagállamok közül hazánkban függnek leginkább a nyugdíjasok az államtól, összjövedelmük 89 százaléka állami juttatásokból származik. Ön szerint szükség lenne a változtatásra annak fényében, hogy egyre több eltartott jut egyre kevesebb eltartóra?
Nyilvánvaló, hogy a felosztó-kirovó rendszer egyfajta kötöttséggel bír, ezen szükséges lenne változtatni, de a Fidesz politikája a lakosság minél nagyobb arányú, államtól - vagyis a Fidesztől - való függésének fenntartása, sőt növelése, mert ez hatalomtechnikailag biztosíthatja a Fidesz hosszú távú uralmát. Kétségtelenül fontosnak tartjuk, hogy sokkal nagyobb lehetősége legyen az embereknek nyugdíj-megtakarításokat képezni, de látható, hogy hiába nőnek a reálkeresetek, ez továbbra sem teszi lehetővé a spórolást, hiszen a családok többsége egyik napról a másikra él. Nem szabad elfelejteni, hogy a bérnövekedés plusz bevételt is jelenthetne a nyugdíjkasszának. A Jobbik ennek tudatában is indította útjára a béruniós kezdeményezést, melynek lényegét az Unió úgy tűnik, meg is értette. Sajnálatos, hogy Magyarország kormánya nem. Nagyon fontos azt is kiemelni, hogy
a Fidesz és a kormány soha nem beszél arról a konvergencia program kapcsán, hogy 2012-ben a munkaadók által fizetett nyugdíj-hozzájárulást egyszerűen átkeresztelte szociális hozzájárulási adóvá, így ez már nem a nyugdíjkasszát gazdagítja.
A Jobbik programjában elkötelezett abban, hogy ez a hatalmas összeg, jogszabályi kötöttségként újra kizárólag a nyugdíjkasszát illesse meg, ennek köszönhetően akár állami megtakarítást is képezve sokkal nagyobb biztonságot jelenthetne a mindenkori nyugdíjas társadalom számára.
A jelenlegi törvények alapján eljutottunk odáig, hogy hiába van bérnövekedés, a nyugdíjasok helyzete mégis egyre kilátástalanabb. Miért van ez így?
Azért mert a kormány nem hajlandó tudomásul venni, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke egyre alacsonyabb. A nyugdíjas fogyasztói kosár jelentős részét kitevő élelmiszerárak az utóbbi években jóval magasabb mértékben emelkedtek, mint az infláció. Ma Magyarországon a nyugdíjemelés az inflációt követi, így tavaly csupán 2,4 százalékot emelt a kormány, miközben az alapvető élelmiszerek ennek többszörösével drágultak. A Fidesz propagandagépezete folyamatosan azt hangoztatja, hogy ők szociálisan érzékenyek és megtartják a nyugdíjak értékét, ezzel szemben a fentiekből jól látszik, hogy a valóság, amit az átlag magyar nyugdíjas napról napra a saját bőrén érez, köszönő viszonyban sincs a tényekkel.
A Jobbik ezzel szemben bevezetné az általam kidolgozott magyar indexálást, mely a nyugdíjas fogyasztói kosár inflációján és a reálbér-emelkedésen alapulna, és lehetővé tenné, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke is növekedhessen.
Mi a véleménye a pártnak a nyugdíjprémiumról?
A nyugdíjprémium egy törvényben rögzített juttatás, nem pedig a Fidesz ajándéka. Erre a juttatásra szükség van, amíg ez a nyugdíjrendszer működik, de a mi elképzelésünk eleve egy kiszámítható nyugdíjrendszerre alapoz, amelyben nincs szükség erre, mert automatikusan növekednek a nyugdíjak.
Mi sokkal inkább szeretnénk ha a felnevelt gyermekek után járna egy nyugdíj-kiegészítés, ezzel is elismerve azt az örömteli, de áldozatos munkát is, ami a gyermekneveléssel jár egy család életében.
És mi a helyzet az Erzsébet-utalványokkal? Valódi segítség ez, vagy inkább a „gondoskodó hatalom” képzetét hivatott alátámasztani és egyfajta szemfényvesztő állami ajándék szerepét tölti be?
Sajnálatos, hogy a Fidesz, az igazságos nyugdíjrendszer létrehozása helyett ilyen eszközökhöz nyúl. Kihasználja a saját maga által teremtett helyzetet, hiszen tudja jól, hogy milyen nehéz anyagi helyzetben van a nyugdíjasok jelentős hányada. Akár visszautalhatunk arra is, amiről az előbb beszéltem, hogy az átlag magyar nyugdíjas napról napra a saját bőrén érzi az árak emelkedését, és bizony könnyű a sokak által csak „Böske-utalványnak” nevezett egyszeri összeggel kiszúrni sokuk szemét.
Véleményem szerint egy felelős kormánynak választási utalvány helyett kiszámítható idős kort kellene biztosítania az idős társadalom számára.
Nyugdíjjal foglalkozó szakpolitikusként eddig is képviseltem a nyugdíjasokat, és ezután is kiállok egy kiszámítható, igazságos nyugdíjrendszer kialakításáért.
2008 óta változatlan, 28 500 forint a minimálnyugdíj összege. Megkísérli ennek változtatását a Jobbik ellenzékből is?
Mindenképpen. Következetesen kiállunk a programunkban leírtak mellett: egy méltányos differenciált nyugdíjemelésre van szükség, amely azt jelenti, hogy minél alacsonyabb egy nyugdíj, annál nagyobb százalékban kellene emelni.
2018-as választási programunknak pedig eleve fontos eleme volt, hogy a nyugdíjminimumot emeljük 50.000 Ft-ra. Ez egyébként relatív kis költséget jelentene mert közel 25000 fő már eleve 40.000-50.000 Ft közötti nyugdíjat kap és csak 25.000 olyan személy van aki 40.000 Ft-nál kevesebbet.
Minimális költségvetési tételből rengeteget lehetne segíteni a legelesettebb időseken.
(Fotó: Retroradio.hu)