Az oktatás jövőbeni kihívásairól vitázott a Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos, Raátz Judit az MTA nyelvtudományi intézetének tagja, illetve Kádár Barnabás a Momentum politikusa. A rendezvényt a Tabumentes Országmentés Csoport szervezte, ahol elhangzott, hogy a magyar oktatási rendszer mennyire képes megfelelni a digitális forradalom okozta kihívásoknak. Ezen felül pedig szóba került az MTA és a CEU ügye is.
Első körben szóba került, hogy vajon az Európai Uniónak milyen szinten kellene kezelnie az új „technológiai forradalmat”. A Momentum politikusa, Kádár Barnabás szerint a technológia okozta kihívásoknak kizárólag akkor tud Európa megfelelni, ha egységesen lép fel, mert nemzetállami szinten nem lehet eredményesen kezelni a digitális forradalmat. Véleménye szerint Európa csak így tud vetélytársat/versenytársat jelenteni Kínának és Amerikának az innováció terén.
Navracsics Tibor szerint azonban ez egyáltalán nem ilyen egyszerű. Több kisebb tagállam is van, amely attól fél, hogy egy egységes digitalizációs forradalom, akár veszélyeztetheti az ország nyelvi kultúráját.
„Minden egyes alkalommal, amikor arról van szó, hogy Uniós szintre kell emelni egy témát, akkor mindig megjelennek azok a nemzeti, kulturális vagy nyelvi érzékenységek, amelyek attól tartanak, hogy kialakulhat egy német-francia vagy egy angolszász dominancia. Ezzel szemben pedig a kis nyelvi kultúrák teljesen háttérbe szorulhatnak”
– tette hozzá Navracsics.
Mennyiség van, csak minőség nincs
Raátz Judit szerint a hazai oktatással nem az a baj, hogy nem fektetnek bele elég pénzt, hanem az, hogy nincs egy kialakult minőségi oktatási alap, amelyre felfűzve lehetne oktatni a diákokat. Emlékeztetett, hogy állandóan változik a tanterv idehaza, de ez nem jár minőségi fejlődéssel.
„Én azt gondolom, hogy még mindig a poroszos iskolai rendszernél tartunk. A kormány által generált változások pedig nem viszik előre az oktatás helyzetét.”
Raátz szerint a bérek rendezése is nagy probléma, hiszen egy középiskolai tanár 6 éven át tanul, hogy szakmát szerezzen, majd utána 2 évig gyakornok lesz, havi 120 ezer forintért. Kiemelte, hogy egyre több olyan diákkal találkozik az egyetemen, aki mire eljut a diploma megszerzéséig, inkább úgy dönt, hogy nem a tanári pályát akarja választani.
Konszenzus nélkül nem lehet társadalmi problémákat kezelni
Navracsics Tibor szerint ugyanakkor a magyar oktatási rendszer Európában a középmezőny felső részében van. Hozzátette: lehet, hogy romlott az elmúlt 20 évben a színvonal, de a magyarnál sokkal rosszabb oktatási rendszerek is vannak a kontinensen.
„Nincs ok pánikra, de arra valóban szükség van, hogy egy széleskörű szakpolitikai párbeszéd legyen. Az oktatási reform soha nem fog sikerülni, ha nincs arról konszenzus, hogy milyen Magyarországot akarunk a jövőben.”
A Momentum politikusa, Kádár Barnabás szerint Magyarországon semmilyen szakpolitikai párbeszéd nincsen. A kormány csak a saját feje után megy.
– emelte ki Kádár.
Navracsics szerint azonban a CEU és az MTA ügye egy olyan konfliktus, ami nem egyedüli a hazai politikában.
„Egyszerűen nem értem, hogy miért nem törekszik mind a két fél közös megoldásra. Nincs érdemi párbeszéd a két fél között, ez pedig senkinek sem jó. Nem értem, hogy miért mérgesedik el a helyzet ilyen esetekben idehaza, ennek szakpolitikai vitának kellene lennie.”
– szögezte le Navracsics.
A vitán egyébként a rendkívüli meleg ellenére is nagyon sokan vettek részt, és amit a legjobb volt látni, hogy zömében fiatal hallgatóság előtt.