Az egészségügyi rendszer újra komoly nyomás alatt áll, amit több tényező is súlyosbít: a háziorvosi rendszer hiányosságai, az alulfinanszírozott kórházak és a koronavírus-járvány utóhatásai mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egy egyszerű influenzaszezon is katasztrófaközeli helyzeteket okozzon.
A 24.hu cikke rávilágít arra, hogy az évtizedes problémák mellett a jelenlegi vezetés nem fordított elegendő figyelmet a járványügyi felkészültség fejlesztésére a COVID-19 tapasztalatai után sem. Az egészségügyi dolgozók terheltsége soha nem látott méreteket öltött, miközben az ellátórendszer infrastruktúra és humánerőforrása tovább csökkent.
A mostani influenzajárvány és a légúti megbetegedések rámutatnak arra, hogy a maszkviselés és az egyéb védőintézkedések további népszerűsítése kulcsfontosságú lenne. A kormány azonban egyelőre nem élt ezekkel az eszközökkel, sőt, inkább minimalizálta a járványügyi kommunikációt. Ezzel szemben más európai országokban az egészségügyi kampányok és a védőoltások erőteljes promóciója most is aktív szerepet játszik a megelőzésben.
A cikk arra is kitér, hogy a jelenlegi helyzet következményei még súlyosabbak lehetnek, ha a tél folyamán nem sikerül megakadályozni a vírus további terjedését. Az egészségügyi szakértők figyelmeztetnek: ha nem lesz gyors és határozott fellépés, akkor a kórházak telítődhetnek, és a betegség jelentős gazdasági és társadalmi károkat is okozhat.
Újabb teszt előtt áll a magyar kormány: sikerül-e a COVID utáni tapasztalatokat kamatoztatva megakadályozni, hogy egy átlagos influenzaszezon is kritikussá váljon? Az állampolgárok és az egészségügyi rendszer már most is komoly árat fizet a felkészültség hiányáért.