Ahogy az borítékolható volt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélén sem változtatott. Vagyis az alapkamat 6,50 százalék marad, az egynapos betét kamat 5,50 százalék, az egynapos fedezett hitel kamata pedig 7,50 százalék marad szerdától is.
Ez a döntés a közel-keleti válság és a növekvő infláció miatt egyáltalán nem volt meglepő.
A szakértők ennél sokkal jobban várták a júniusi Inflációs jelentés fő számait, azaz hogy mekkora GDP-változásra és milyen inflációra számít a jegybank idén és a következő években. A jelentés hátteréről csak csütörtökön fog tájékoztatást adni az MNB, azonban a fő adatokat már Varga Mihály jegybankelnök délutáni sajtótájékoztatóján közölte.
Márciusban a jegybank a korábbi, 2,6-3,6 százalék közé várt idei növekedési előrejelzését 1,9-2,9 százalék közé csökkentette, ezzel párhuzamosan a korábban 3,3-4,1 százalék közé várt pénzromlási ütemet már 4,5-5,1 százalékos sávba várja.
Varga Mihály a háttérbeszélgetésen azt mondta,
2025-ben csupán 0,8 százalékkal fog bővülni a magyar gazdaság,
ez 2026-ban 2,8, 2027-ben 3,2 lehet.
A jegybankelnök az inflációs mutatóról azt mondta,
az idei évben átlagban 4,7 százalék lehet a pénzromlás üteme,
ami 2026-ban 3,7 százalék lehet (azaz a jegybanki toleranciasávba csökkenhet), míg 2027-ben érheti el a 3,0 százalékos jegybanki célt.
Megjegyezzük, eddig az MNB a kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatójával egy időben egy úgynevezett legyezőábrát tett közzé, melyben egy várható sávot határozott ezekre az adatokra, most azonban nem publikáltak ilyen dokumentumot, és az adatokat sem sávszerűen közölte Varga Mihály.
Emlékezetes, Orbán Viktor Kötcsén még 3-5 százalékos növekedésről álmodozott 2025-re, a repülőrajt, a fantasztikus év pedig a kormányzati kommunikáció része volt.