A parlamenti választás és újabb miniszterelnöki felkérése óta először jelentkezett szokásos pénteki rádióinterjújával Orbán Viktor. A miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában az orosz-ukrán háborúról és Magyarország energiabiztonságáról beszélt.
Mint arról korábban az Alfahíren beszámoltunk, az Európai Bizottság szerdán bemutatta az Oroszország elleni hatodik szankciócsomagot. Ennek lényege, hogy az EU hat hónapon belül szeretné fokozatosan megszüntetni az oroszországi kőolajbehozatalt, az év végére pedig a finomított olajtermékek importját is.
A tervre válaszul iparági egyeztetést hívott össze Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Karmelita kolostorba, amelyen Magyarország energiabiztonságáról tárgyaltak Brüsszel tervezett orosz olajembargója kapcsán.
Orbán Viktor aztán csütörtök délután levelet küldött az Európai Bizottság elnökének, amelyben az Oroszország ellen tervezett hatodik szankciós csomag esetleges elfogadását történelmi kudarcnak nevezi, a magyar kormányfő szerint a tervezett csomag a legkiszolgáltatottabbak terheinek további növekedését eredményezné. Hangsúlyozta, hazánk energiaellátása jelenleg biztosított, stabil alapokon áll, ez a szankciós csomag azonban ezt lerombolná, így lehetetlenné válna a gazdaság működéséhez szükséges mennyiségű kőolaj beszerzése.
Szerinte a Bizottság elnöke megtámadta az európai konszenzust
A miniszterelnök a Kossuth Rádióban arról beszélt, azt tervezte, hogy csak a kormányalakítás után jön, de - Virág elvtárs legendás mondatát idézve - szerinte "a nemzetközi helyzet egyre fokozódik".
Elmondta, pár hete konszenzus volt arról a miniszterelnökök között Versaillesben, hogy „csak olyan lépést szabad tenni, amely figyelembe veszi, hogy az országoknak eltérő energiaszerkezete van”, illetve azt is megállapították, hogy minden állam más energia-összetételben működteti az országát.
Szerinte az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen viszont megtámadta ezt a konszenzust, anélkül, hogy miniszterelnöki szinten bárkivel egyeztettek volna.
Orbán Viktor úgy látja, a Bizottság terve "sok sebből vérzik", mert "fittyet hány arra", hogy az EU-ban teljesen más adottságú országok vannak. Elmondta, van olyan ország, akinek van tengerpartja és kikötői, az hajókkal tudja pótolni az olajat bárhonnan. "Nekünk is lennének, ha nem vették volna el" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy így viszont Magyarországra csak csővezetéken keresztül tud olaj érkezni.
A magyar kormány ezért nem tudja el bizottsági javaslatot, mert
A miniszterelnök kitért arra is, van lehetőség arra, hogy Horvátországon keresztül jöjjön a gáz, de ehhez egy szakaszon jelentősen meg kellene növelnie a csőkapacitásait. Egyébként a MOL-hoz tartozik a pozsonyi finomító is, ezeket kifejezetten az orosz olajra tervezték, tette hozzá.
A javaslat létrehoz egy problémát magyar szempontból
- mondta.
Több ezer milliárd forintos beruházás lenne Magyarország energetikai korszerűsítése
Mint megírtuk, csütörtökön energetikai szakemberekkel egyeztetett Orbán, ekkor derült ki, hogy több száz milliárd forintba kerülne a Mol százhalombattai finomítójának átalakítása. Szerinte ha át akarunk állni egy másik szállítási módra, ahhoz el kell költeni egy csomó pénzt.
Úgy látja,
Orbán Viktor kifejtette, a korszerűsítéshez meg kell épülnie a paksi atomerőműnek, illetve napelemekre is szükség lenne. Ehhez öt év kellene - tette hozzá.
Viszont előbb szeretné látni az EB javaslatát erre a megoldásra, utána majd tárgyal szívesen a magyar kormány. Szerinte amíg az EU nem adja oda a pénzt, addig hozzá sem tud fogni a kormány a munkához.
Kiemelte:
"amíg a magyar-kérdés nincs megoldva, nincs magyar igen".
Ezután arról is beszélt, hogy ő nem akar konfrontálódni az Európai Unióval, de ezt a javaslatot nem tudják elfogadni.
"Vissza a feladóhoz" - ismételte többször.
Állítja, most a rezsicsökkentés megvédéséért vívja a harcát
Ha a jelenlegi formájában elfogadja a kormány az Európai Bizottság olajembargós javaslatát, vége a rezsicsökkentésnek – jelentette ki a magyar miniszterelnök. Úgy fogalmazott:
ha nem küldtem volna vissza tegnap a levelet, akkor a rezsicsökkentésnek azonnal vége lett volna.
Orbán úgy látja, az alapkérdés nem az, hogy mennyi lesz az üzemanyag ára, hanem hogy lesz-e egyáltalán.
A szankciók szerinte nagyobb bajt okoznak az unió gazdaságában, mint az oroszokéban.
Elmondta, az olyan nagytestű országok, mint Franciaország, Lengyelország vagy a skandináv országok "meg vannak veszve a szankciókért". A szankciók első öt csomagjára még hajlandó volt igent mondani, de az energiakérdés vörös vonal. "De csak jönnek tovább" - magyarázta.
A kormány nem támogatja az orosz pátriárka elleni szankciót
A miniszterelnök elmondta, van egy másik olyan pont a hatodik szankciós csomagban, amiben nem engedünk, méghozzá az, hogy az orosz ortodoxok vezetőjét, Kirill pátriárkát kitiltsák az EU-ból. Ezt a kormány nem fogja támogatni, mivel szerinte ez a vallásszabadságot veszélyeztetné.
"A mi álláspontunk a béke"
Orbán Viktor az orosz-ukrán háború kapcsán azt mondta, vannak háborús tapasztalataink. A magyar felfogás szerint ez egy orosz-ukrán háború, ami úgy kezdődött, hogy az oroszok megtámadták Ukrajnát.
És hogy mi a viszonyunk? Korábban mindig oldalt választottunk ilyenkor, de szerinte a történelmi tapasztalat és magyar észjárás szerint most nem oldalt, hanem álláspontot kell meghatározni, ami a béke.
A mi álláspontunk a béke
- mondta. Nekünk is van szívünk, minket is anya szült" - tette hozzá. Ezért is nyújt Magyarország a valaha volt legnagyobb humanitárius segítséget menekülteknek. Úgy gondolja, "megmozdult az ország", és a magyarok zárójelbe tették, hogyan bántak az ukránok a kárpátaljai magyarokkal.
Szívesen építünk iskolákat Ukrajnában, adunk gyógyszereket, de fegyvereket nem küldünk.
"Szerintünk aki fegyvert szállít, bajt hoz a saját fejére is"
- emelte is, majd kitért arra is, hogy
A kormányfő szerint ez viszont nem miattunk történt.
Kormányalakítás: "sok és mélyreható változás kell"
A kormányalakításról szólva elmondta,
az erdő közepében vagyok, nem látok tisztán se előre, se vissza.
Ez viszont szerinte ez nem baj, mert tudja, hogy miért van ott. "Veszélyes világ köszöntött ránk", egyrészt van a "migránsnyomás", fel kell készülni a pandémiára, és itt van a szomszédban a háború is. Ezért olyan kormányt kell alakítani, amely képes megvédeni ezekkel a veszélyekkel szemben az országot - mondta.
"Jelentősen át szeretném alakítani a kormányzat szerkezetét
- mondta. Orbán szerint sok új ember lesz az új kabinetben. "Sok és mélyreható változás kell" - fogalmazott.
Két vagy három kormányt is fel lehetne állítani, annyi jó képességű ember van jobboldalon
"Senki nem kéretheti magát", mivel úgy gondolja, óriási megtiszteltetés, ha valaki részt vehet a magyar kormány működésében. A kormány tagjának lenni óriási felelősséggel jár, csak a legkiválóbb embereket szokták felkérni ilyen munkára.
Orbán szerint amúgy két vagy három kormányt is fel lehetne állítani, annyi jó képességű ember van jobboldalon.
A miniszterelnök tervei szerint legkésőbb május végén be tudja mutatni az új kormányzati szereplőket. Egész pontosan május 16-án esküt akar tenni, utána kell még 7-8 nap utána, hogy a kormány tagjait be tudja mutatni az Országgyűlésnek.