Közel 12000 pedagógus hiányzik a hazai oktatási rendszerből - erről még hetekkel ezelőtt beszélt a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Szabó Zsuzsa a sajtónak. Az álláskereső portálokat böngészve sem túl jó a helyzet, ráadásul egyre gyakoribb, hogy már a nagyvárosokban sem találnak elég pedagógust. A szakértők szerint olyan vákuum keletkezett, amelynek megoldása többszázmilliárd forintot emésztene fel. Utolsó órában vagyunk, vagy már megoldhatatlanná vált a helyzet?
2017 óta csökken a tanárképzésre jelentkezők száma, ráadásul a tanárok átlagéletkora egyre magasabb. Most már évek óta tendencia, hogy jóval többen mennek nyugdíjba, mint ahányan esetleg elkezdik a hivatásukat, arról még csak nem is beszélve, hogy több mint 30 százalékos pályaelhagyásról beszélünk a végzettek körében.
Oktatási szakértők szerint
évente 5-6 ezren végeznek pedagógusszakon, de közülük mindössze alig háromezren helyezkednek el iskolában, óvodában.
Az MTA közoktatási indikátorrendszerének felmérése szerint országosan megfigyelhető a tanári pálya elöregedése.
- Az adatok szerint az 50-59 éves tanárok aránya 27-ről 35 százalékra nőtt,
- a 60 évesnél idősebb pedagógusoké pedig 2-ről 9 százalékra.
- A 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya viszont szignifikánsan csökkent, 9-ről 6 százalékra.
- Ugyanígy csökkent a 30-39 éves korcsoport aránya is a tanárok körében, 27 százalékról 18-ra.
- Az állami intézményeket tekintve dolgoznak a legkisebb arányban fiatal, 20-29 éves és 30-39 éves pedagógusok.
Az elkeserítő adatok egyik legfőbb oka az, hogy a gimnáziumokban tanító pedagógusok kezdő fizetése elképesztően alacsony, bruttó 232 ezer forintól beszélhetünk.
Mint ismert, a pedagógusok bérrendezése továbbra is megoldatlan feladat a kormány számára. A probléma legfőbb oka az, hogy a bérek számítási képletéből 2015-től kivették a minimálbér emelkedésének hatását, helyette továbbra is a 2014. évi 101.500 forintos minimálbér szerepel szorzóként "vetítési alap" néven. Így például ebben az évben kizárólag azon tanárok fizetése emelkedik, akiknek a szakmában töltött idejüknek köszönhetően magasabb pedagógus bérkategóriába lépnek át.
Az Európai Bizottság korábbi felmérése szerint
Magyarországot tekintve, a kezdő pedagógusok garantált bérminimuma vásárlóerő-egységben az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban.
Közgazdászok részletes vizsgálata szerint a versenyszférában öt év alatt 47 százalékkal, azaz közel a másfélszeresére nőttek a bruttó bérek, miközben egy kezdő gimnáziumi tanár bére csupán 11 százalékkal nőtt.
Szintén komoly feszültséget okoz, hogy a szakképzést átalakították, hiszen a szakképzés oktató pedagógusok bére nem az életpálya-modellhez kötött. Példának okáért a szakképzésben kevesebb munkáért több fizetést kaphat ugyanaz a pedagógus, mint egy minisztérium (jelen esetben EMMI) által fenntartott iskolában. Ennek köszönhetően a technikumok felszívják a gimnáziumban oktató pedagógusokat.
Akad olyan példa is, hogy egy ugyanolyan szakon tanító pedagógus az ITM-hez tartozó iskolákban akár 70-80 ezer forinttal többet is kereshet, mintha egy tankerület alá tartozó intézményben tanítana. Igaz, hogy mindkét iskolatípust az állam finanszírozza, azonban az egyiket az EMMI-n keresztül (tankerületi központok), míg a másikat az Innovációs és Technológiai Minisztériumon keresztül (szakképzési centrumok), ám a tanári béreket és a levonásokat tekintve közel sem ugyanolyan mértékben.
Amíg a gimnáziumok esetében a pedagógus-bértábla határozza meg a bér összegét, addig a szakképzés esetén lehetőség van akár béralkura is, mindezt úgy, hogy a szakképzés terén az előírt óraszám alacsonyabb is.
A katasztrófa hamarosan itt van
„Évek óta jeleztük a kormányzat felé, hogy óriási probléma a tanárhiány hazánkban. Nyilván ez a lehetséges összeomlás, nem egyik pillanatról a másikra fog történni, de belátható időn belül katasztrofális következményei lehetnek az ismert demográfiai viszonyok miatt, hiszen a közeljövőben, jóval több pedagógus fog nyugdíjba menni, mint amennyien pótolni képesek őket majd"
- hangsúlyozta Ander Balázs, a Jobbik oktatási szakpolitikusa. A politikus korábban szintén pedagógusként kereste kenyerét Barcson, így testközelből ismeri azokat a viszonyokat, amelyek a hazai oktatást sújtják.
Hozzátette, hogy a pedagógushiány hosszú távon vághatja tönkre hazánk versenyképességét. Amennyiben visszafordíthatatlanná válik a helyzet, a hazai oktatás színvonalát is igen érzékenyen érintheti.
„Olyan technológiai forradalom előtt a világ, hogy nyugodtan mondhatjuk, hogy azok a diákok, akik most kezdik majd el az iskolát, többségük olyan szakmában helyezkedhet el, amely még lehet, hogy nem is létezik. Alapvető lenne, hogy jó adaptációs képességgel rendelkezzenek a diákok. De jelenleg azt látjuk, hogy tömött osztálytermekben kell tanulniuk a túlterhelt pedagógusoktól"
- összegezte a jelenlegi helyzetet a jobboldali néppárt képviselője.
Ander Balázs elmondta, hogy a hatalomban levő politikusok gyermekeinek ott vannak a többmilliós tandíjat követelő magániskolák. Közben viszont a hazai közoktatás súlyos válságát éli, hiszen a következő öt évben több mint 22 ezer pedagógus fogja befejezni a nyugdíj miatt a szakmát. Továbbá a legfrissebb adatok szerint
„tíz végzett pedagógusból csak négy kezd el tanítani, s az ő egyharmaduk is villámgyorsan otthagyja ezt a csodálatos pályát, és túlterhelt, megfélemlített tanárokkal nem lehet versenyképes országot és polgári társadalmat építeni."
Se megfelelő bér, se megbecsülés
Az LMP országgyűlési képviselője, Hohn Krisztina szerint a pedagógusok helyzete amúgy is aggasztó, hiszen az alacsony bérek mellett meg kell küzdeniük az eszközök és módszertani mozgástér hiányával. A képviselő szerint manapság a tanári hivatás egyet jelent a rengeteg felesleges adminisztrációval, kifizetetlen túlórákkal vagy az ideológiailag vezérelt tankönyvekkel.
„Ma már nem érzik a pedagógusok azt a fajta megbecsülést, amelyet érdemelnének, arról nem is beszélve, hogy a kezdő pedagógusbér, még ahhoz is alacsony, hogy egy pályakezdő ki tudja fizetni mondjuk egy pesti albérletét. Mindezen fejlemények mellett nem csoda, hogy a tanárképzést elvégzők között többen bele sem kezdenek a tanári szakmába, hiszen a munkaerőpiac sokkal jobb lehetőségeket is tud kínálni számukra"
- emelte ki az LMP politikusa, hozzátéve: a kormányzat tétlenkedése olyan helyzethez vezethet, amely hamarosan kezelhetetlenné válik.
A kistelepülések kerülhetnek még nagyobb bajba
A tanárhiány megoldása azért is sürgető, mert bár mostanra a nagyvárosokat is elérte, a legégetőbb problémákat a kistelepülésen okozza, ami azért is baj, mert mobilitás terén (a diákok többségének teljesítményét nagyrészt befolyásolja a család anyagi helyzete is - szerk.) az egyik legrosszabb mutatót produkálja hazánk az Európai Uniót tekintve. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon, aki szegényebb körülmények közé születik, annak a jövőben is jóval kisebb az esélye arra, hogy feljebb léphessen akkor, amikor már nagykorúvá válik. Ha mindezek mellé vesszük, hogy a leszakadóban lévő kistelepüléseken lassan már tanárok sem lesznek, akkor a falvakban élők még inkább a perifériára szorulhatnak.
Vannak hazánkban olyan oktatáskutatók, akik úgy vélik, hogy a gyermekek 80 százalékának, születése pillanatában el is dől a sorsa. Márpedig ekkora különbségek a Latin-amerikai országokban szokott lenni. Az adatok szerint például az egyetemekre és főiskolákra bekerült tanulók száma alapján a szegényebb rétegekből érkező diákok csupán alig
10 százaléka kerül be a felsőoktatásba, vagyis még a kitörés lehetősége sem adott Magyarországon.