Polt személyesen járt közben, nehogy az EU bírósága megvizsgálja a magyar bírósági helyzetet

Egy szinte semmi kis ügy miatt fordult a luxembourgi Európai Unió Bíróságához (EUB) a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) bírája. Egy svéd állampolgár ellen lőszerrel való visszaélés gyanújával indult eljárás, ahol a védő azt kérte, a PKKB függessze fel a pert és előzetes döntéshozatali eljárással forduljon az EUB-hez. Ennek az eljáró bíró, Vasvári Csaba eleget is tett, ám Polt Péter legfőbb ügyész a Kúrián támadta meg a végzést. A Kúria pedig – mily meglepő – gyakorlatilag azt mondta ki,

magyar bírók ne, de legalábbis ne nagyon forduljanak az uniós bírósághoz, főként ne a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét megkérdőjelezve

– írja az Index.

Vasvári három kérdésben kérte a nemzetközi fórum döntését:

A terhelt anyanyelvhasználati joga a magyarországi eljárásban az uniós jognak megfelelően biztosított-e, ha Magyarországon nem áll rendelkezésre megfelelően képzett tolmács, vagy egyáltalán nincs ilyen.
Összeegyeztethető-e az Európai Unió alapszerződéseiben rögzített jogállamisággal és a bírói függetlenség elvével, hogy a magyar bírósági igazgatási vezető, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke (Szájer József fideszes EP-képviselő felesége, Handó Tünde – a szerk.) a pályázati eljárás kikerülésével tölti be a vezető bírói álláshelyeket, méghozzá ideiglenes, nem pedig határozott idejű megbízásokkal, amelyeket a bírói önigazgatás nem ellenőriz, hagy jóvá. Így egyetlen magyar vagy külföldi állampolgár sem lehet biztos abban, hogy pere befolyásmentesen kerül egy adott bíróhoz, amivel sérülhet a tisztességes eljáráshoz való, szintén uniós és európai szinten védett joga is.
A magyar bírák 2018. szeptember 1-je óta kevesebbet keresnek, mint az azonos szinten és ugyanolyan régóta szolgálati viszonyban dolgozó ügyészek, amit kizárólag az igazgatási vezetők diszkrecionális jogkörében lévő jutalmazási rendszer ellensúlyoz. Ez utóbbi felveti a kérdést, biztosítja-e a magyar igazságszolgáltatás az uniós jogban előírt bírói függetlenséghez szükséges feltételeket, azaz azt, hogy jutalommal se lehessen befolyásolni az ítélethozatalt.

Polt beadványában úgy vélte, az EUB-nak előzetes döntés meghozatalára

csak a szerződések értelmezése és az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusainak érvényessége és értelmezése kérdésében van hatásköre,

és a vádhatóság vezetője szerint a fenti három kérdés nem ilyen. Erre a felvetésre bólintott rá most a Kúria. Csak érdekességképpen jegyezzük meg: Polt Péter júniusban Pro Cooperatione Emlékéremmel tüntette ki Szájer József fideszes EP-képviselő feleségét, Handó Tünde OBH-elnököt „az ügyészség és a bíróság közötti építő jellegű együttműködésért”.

A kúriai döntéssel kapcsolatban két dologra viszont felhívja a figyelmet az Index.

Egyrészt a Kúria

csak jogegységi határozattal szabhatná meg kötelezően,

hogy a bíróknak mely jogszabályokat kell vagy nem kell figyelembe venniük döntéshozataluk során, és hogyan járjanak el. Ez a mostani döntés azonban nem jogegységi határozat.

Másrész a legfelsőbb bírói testület nem mondhatja meg, mely kérdések tartoznak az EUB hatáskörébe, arról

a luxembourgi testület jogosult dönteni.