Az EuroCom – Romániai Sajtófigyelő által szemlézett interjúban a külügyi tárca vezetője úgy fogalmazott, „egy Romániához elég közel zajló katonai konfliktusról van szó, mely nehézségeket okoz a Fekete-tenger környéki biztonságra és stabilitásra nézve, Románia EU-nak és a NATO-nak a – hogy úgy mondjam – forró övezetekhez legközelebb lévő tagállama lévén”.
Aurescu fontosnak nevezte, hogy megfelelően folyjon az Észak-Atlanti Szövetség reagálási sebességét növelését célzó cselekvési terv, a Readiness Action Plan végrehajtása. A miniszter üdvözölte a NATO védelmi minisztereinek február 5-i összejövetelén hozott döntéseket, köztük az úgynevezett NATO Force Integration Unitok, vagyis a NATO-erőket integráló egységek létrehozását a NATO keleti szárnyán. Ezeket a keleti szárny hat államában fogják elhelyezni, Romániát is beleértve.
„Ami ezt a romániai telepítésű, erőket integráló egységet illeti, meg fogja kapni a befogadó ország, vagyis Románia támogatását, személyzeti szinten is. És az ilyenfajta lépésekre felkészülés nemzeti szintű erőfeszítéseket feltételez, együttműködést a partner államokkal” – mondta Aurescu.
Mint magyarázta, „egy parancsnoki központról van szó, aminek a Romániai NATO-erőket Integráló Egység lesz a neve, amihez egy hadosztály szintű többnemzetű parancsnokság társul, mely 2016-ban éri el a kezdeti műveleti képességet”. A lépést valószínűleg a NATO varsói csúcsán fogják kimondani, míg a végleges műveleti képességet a tervek szerint 2018-ban éri el.
Hozzájárulnak az erőfeszítésekhez
Arról is beszélt, hogy az információs háború kétségtelenül nagyon fontos, és erre a NATO-n belül is nagy hangsúlyt fektetnek. „Ezekhez az erőfeszítésekhez Románia is hozzájárul” – szögezte le a miniszter.
„Az erőket integráló egységeknek a NATO gyorsreagálású erejének támogatása a céljuk, mely szintén egyike azoknak a lépéseknek, melyet abban a szövetség reagálási sebességének növelését szolgáló tervben fogadtak el. Az úgynevezett Very High Readiness Joint Task Force-ról, egy olyan gyorsreagálású erőről van szó, mely néhány ezer emberből fog állni és mely nagyon gyorsan képes lesz majd felvonulni a terepen. Nagyjából két nap alatt. És melynek szüksége van ezekre a helyi szintű parancsnoki és ellenőrzési központokra a keleti szárny minden államában, hogy könnyen felvonulhasson, hogy időben elkészüljenek a felvonulási tervek, hogy megtalálják a különféle cselekvési változatokat, és irányítani tudják a tevékenységet, nemcsak ami egy esetleges valódi bevetést illeti, hanem azoknak a hadgyakorlatoknak a során, melyeket azért fognak tartani, hogy növeljék e gyorsreagálású erők műveleti képességét”
– mondta Bogdan Aurescu.
Az újságíró felvetésére, miszerint a szövetséges államokból e parancsnokságokba érkező katonákon kívül NATO-fegyverzet is lesz-e Románia területén, a miniszter úgy válaszolt, hogy a reakció sebességének növelését szolgáló cselekvési terv keretében felszerelések előretelepítéséről is szó van, de egyelőre csak viták szintjén.
Az első védelmi vonalban
Az ukrajnai konfliktushoz kapcsolódóan egy másik írás is Románia NATO-szerepével foglalkozott. A romanialibera.ro oldalon megjelent cikk szerint úgy tűnik, hogy Románia vezetői – akiket lefoglal a hatalmi pólusok államfőváltás utáni átrendeződése és a román politika DNA (a korrupcióellenes ügyészség) által generált földcsuszamlásszerű változása – szem elől tévesztették, hogy az országtól „két lépésre”, Ukrajnában gyors és súlyos helyzetváltozások zajlanak, melyek határozott és gyors választ követelnek meg egy olyan országtól, mely a NATO első védelmi vonalában található.
A cikk szerint amennyiben Obama elnök úgy dönt, hogy közvetlen katonai támogatást kell nyújtani Ukrajnának, az Egyesült Államok nagyon valószínű módon Romániától, Lengyelországtól és más keleti államoktól fogja ezt kérni.
A megszólaltatott Dan Dungaciu, a Román Akadémia Politikatudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója szerint az ukrán válságban az európaiak csak közvetítők. „Az alapvető gond az, hogy az európaiak számára egy háború elfogadhatatlan és elviselhetetlen. Az amerikaiak és az oroszok számára elfogadhatatlan, de elviselhető. Ha szükséges, akkor belemennek, nem nyíltan és nem bevallottan összecsapva egy olyan területen, amelyik egyikhez sem tartozik, vagyis Ukrajnában. Ebben a – be nem vallott – esetben
Románia egyértelműen Amerika oldalán fog állni”
– fogalmazott.
Rossz állapotban a román hadsereg
Iulian Chifu elemző, volt elnöki tanácsadó azt mondta, Ukrajna felfegyverzése gondokat okoz Romániának, melynek Oroszország esetleges kemény ellencsapását is figyelembe kell majd vennie.
Armand Goşu professzor különösen az államok belpolitikai destabilizálódásának veszélyére hívta fel a figyelmet, ami a politikai és gazdasági körökben meglévő befolyásolási ügynökökön, de az információs hadviselésen keresztül is megvalósulhatna.
„Románia sohasem volt ennyire sebezhető helyzetben”
– hangsúlyozta a történész, hivatkozva a meggyengült nemzetbiztonsági intézményekre, egy olyan elnökkel kezdve, aki látszólag nem tudja, mit kell tennie, egy gyenge külügyminisztériumon keresztül a belső hatalmi harccal elfoglalt titkosszolgálatokig.
A megkérdezett szakértők abban is egyetértenek, hogy a román hadsereg rossz állapotban van, és sürgős lenne a katonai költségvetés növelése.