A koronavírus-járvány által előidézett helyzetre hivatkozva több szervezési kérdésben módosították a román törvényhozók a parlamenti választási törvényt, kevesebb mint három hónappal a december 6-ára kitűzött voksolás előtt - írja az MTI.
A képviselőház által hétfőn nagy többséggel megszavazott tervezet egyebek mellett lerövidíti a választási előkészületek időtartamát, felére csökkenti a jelöltállításhoz szükséges támogató aláírások számát, és lehetővé teszi, hogy a 21 órai zárórát követően is leadhassák még voksukat azok, akik sorban állnak a szavazókörök előtt.
A jogszabályba a végső szavazás előtt bevették azt az előírást is, hogy a külföldön élő román állampolgároknak két nap áll majd rendelkezésükre, hogy leadhassák voksukat.
A szenátus által múlt héten elfogadott törvénymódosítás már csak az államfő aláírására vár.
A többmilliós román diaszpóra a tavalyi európai parlamenti (EP-), illetve elnökválasztáson is három napig szavazhatott, miután korábban botrányt okozott, hogy a voksolás napján hatalmas sorok kígyóztak a külképviseletek előtt, és sokan nem élhettek választójogukkal.
Most a járványhelyzetre hivatkozva kezdeményeztek könnyítést a - hagyományosan jobboldali pártokat támogató - diaszpóra számára, amit az utolsó pillanatban a parlamentben erőfölényben lévő ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) is elfogadott. Az EP- és elnökválasztással ellentétben a mandátumok tekintetében most ugyanis nincs tétje annak, hogy 10 ezer vagy egymillió voksot adnak-e le külföldön, hiszen azt a törvénycikkelyt, amely a - 41 megyei és a bukaresti mellett létrehozott - 43-as számú külföldi választókerületnek jutó parlamenti helyek számát szabályozza, nem módosították, a diaszpóra tehát mindenképpen négy képviselőt és két szenátort juttathat a bukaresti parlamentbe.
A tavalyi elnökválasztás második fordulójában, amikor a külföldi szavazókörök három napig tartottak nyitva, 944 ezer voksot adtak le külföldön, csaknem annyit, mint Bukarestben. A 465 tagú román parlamentben a kétmilliós Bukarestnek 13 szenátora és 29 képviselője, tehát a négymilliósra becsült diaszpóránál hétszer erősebb parlamenti képviselete van.
Románia a 2016-os választások előtt visszatért a megyei pártlistás arányos választási rendszerhez. A következő parlamentet is ebben a rendszerben választják meg.