A lap becslése szerint 2017-ben a jegyárbevételből nagyjából 820 millió forint jöhetett be. Ez csapatonként átlagosan 68 millió forintot jelent, ami háromszorosa a 2010-es, és nagyjából duplája a 2011-es szintnek.
A jegyeladás teljes bevételen belüli aránya azonban így is folyamatosan csökken, hiszen időközben a nyílt és burkolt állami támogatásoknak köszönhetően az NB1 költségvetése ennél is jóval nagyobb mértékben emelkedett. Az elmúlt két évben az összes bevétel mindössze 3 százaléka származott a nézőktől, ami döbbenetesen alacsony arány, ideálisnak például azt tartják, ha a teljes büdzsé harmada a meccsnapi költésből folyik be.
Csak a Fradi
A portál számításai szerint szélesebb közönség tulajdonképpen kizárólag egy csapat, a Fradi mérkőzéseiért hajlandó fizetni. Bár az FTC Labdarúgó Zrt. volt az egyik olyan cég, amely nem tette közzé, hogy mennyi folyt be jegyek és bérletek értékesítéséből, a helyszíni nézőszám és az árak alapján megbecsülték a jegyárbevételt. Ez alapján pedig úgy tűnik, hogy a teljes liga ilyen jellegű bevételének több mint fele landol náluk.
Összehasonlításképpen: a Fradi 415 milliójával szemben a Paks kevesebb, mint 10, a Mezőkövesd 16, a Haladás 18 millió forinthoz jutott belépők értékesítéséből, Felcsúton pedig valószínűleg többet költenek arra, hogy szurkolókat vigyenek a közpénzből felhúzott stadionba, mint amennyit a jegyeladáson keresnek. Ha az FTC-t kivesszük a képletből, akkor az előző két évben a maradék 11 élvonalbeli csapat teljes bevételének a 2 százalékát sem érte el a jegyek és bérletek eladásából befolyt összeg.