Nukleáris megállapodás jött létre Magyarország és Japán között, a két ország ennek alapján együtt fog működni egyebek mellett a kis teljesítményű és helyigényű atomreaktorok technológiai fejlesztésében is - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Tokióban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a japán gazdasági, infrastrukturális és külügyminiszterrel is tárgyalásokat folytatott, majd arról számolt be, hogy a két állam nukleáris együttműködési megállapodást kötött, amelynek alapja, hogy a felek egyre fokozódó szerepet szánnak az atomenergiának, s bővíteni fogják ezen kapacitásaikat a következő időszakban.
"Ez ugyanis a legbiztonságosabb, legolcsóbb, legkiszámíthatóbb és legkörnyezetbarátabb módja a nagy mennyiségű villamosenergia-előállításnak, (...) amely feltétlen szükséges gazdaságaink növekedéséhez az elkövetkezendő időszakban"
- mutatott rá.
Fontos előre lépésnek minősítette, hogy Magyarország és Japán együtt fog működni a meglévő blokkok élettartamának meghosszabbítása terén is, aminek az előkészítése már zajlik hazánkban a paksi erőmű már működő reaktorai esetében.
Leszögezte, hogy ez elengedhetetlenül szükséges a versenyképesség fenntartása, illetve Magyarország esetén a rezsicsökkentés vívmányainak megőrzése szempontjából is.
Kétoldalú vízügyi együttműködési megállapodást is aláírtak
"Ugyanígy együtt fogunk működni a kis teljesítményű, kis helyigényű nukleáris reaktorok technológiai fejlesztésében. Ez forradalmi változást hozhat a világ energiaiparában" - jelentette ki.
"És ha sikerül véglegesíteni azokat a technológiákat, amelyek nyomán kis helyigényű, kis teljesítményű nukleáris reaktorokat lehet építeni és rákapcsolni a hálózatra, akkor Magyarország mindenféleképpen érdekelt lesz ennek a technológiának az alkalmazásában" - tette hozzá.
Szijjártó Péter arra is kitért, hogy kétoldalú vízügyi együttműködési megállapodást írtak alá, amelynek célja, hogy a szektor rendkívül fejlett hazai szereplői meg tudjanak jelenni a japán piacon, továbbá hogy Magyarország is profitálhasson a területen felhalmozott japán tapasztalatokból.
"Mind Japán, mind Magyarország esetében alapvető cél a környezetet kímélő, azonban a gazdaság és különösen a mezőgazdaság működését megkönnyítő, hatékonnyá tévő vízgazdálkodás. Az e területen fontos technológiák pedig most kiemelt részét fogják képezni az együttműködésünknek" - tudatta.
A miniszter tájékoztatott a Magyarországon beruházó japán vállalatok vezetőivel folytatott egyeztetéseiről is. Jó hírnek nevezte, hogy tavaly rekordot döntött a Japánba irányuló magyar export, értéke így elérte az egymilliárd dollárt, a szigetország vállalatai részéről pedig folyamatosan érkeznek az újabb és újabb beruházások.
A magyar külügyér szerint Japán jelentőségét nem lehet túlhangsúlyozni
A japán cégek a tizedik legnagyobb beruházói közösséget alkotják Magyarországon, körülbelül 50 ezer embernek adva munkát, és a mostani tárgyalások során az érintettek nagyjából 150-200 millió eurónyi beruházási szándékról számoltak be az autóipar, az elektronika és az élelmiszeripar terén - húzta alá.
Kiemelte, hogy Japán jelentőségét nem lehet túlhangsúlyozni, ugyanis G7-országról, a világ harmadik-negyedik legnagyobb gazdaságáról van szó.
"Japán kihatása a világgazdaság alakulására rendkívüli mértékű, ezért az olyan exportorientált, nyitott gazdasággal rendelkező országok számára, mint Magyarország, a Japánnal való együttműködés kiemelt jelentőségű" - vélekedett.
(Címlapkép: Szato Josió, a Japán Üzleti Szövetség (Keidanren) európai tagozatának vezetője (j) átveszi a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztertől a minisztériumban 2022. október 18-án. MTI/Bruzák Noémi)