Tarlós visszaröpítené a ’70-es évekbe a fővárost

Tarlós visszaröpítené a ’70-es évekbe a fővárost

Tarlós István, Orbán Viktor országos közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízottja még a járvány elején írt össze egy 19 pontból álló javaslatcsomagot a miniszterelnöknek. A volt főpolgármester szerint nem fontos a 3-as metró meghosszabbítása, a budai fonódó villamos folytatása, viszont folytatná a vasúi mellékvonalak megszüntetését. A szakmai szervezetek élesen tiltakoznak.

MÁV-Volán összevonás

„Most lenne megfelelő alkalom sietve összevonni a MÁV-ot és a Volánt. A MÁV szárnyvonalakon gyér a forgalom, a Volán ezt könnyen kiválthatná. Az összevonás ráadásul most mérsékeltebb hullámokat verne (média, ellenzék, szakszervezetek) – javasolja Orbán Viktor miniszterelnöknek írt levelében Tarlós, amit a Népszava hozott nyilvánosságra. 

Az összevonást évtizedek óta tervezgetik már - nem is feltétlenül lenne ördögtől való - ám az épp regnáló kormányok ezt kivétel nélkül úgy kívánták megvalósítani, hogy az "gyér forgalmú" mellékvonalak megszüntetése után teljes térségeket busszal szolgálnák ki. A legszebb SZDSZ-i hagyományok folytatójaként Tarlós is így képzeli el, teljeséggel figyelmen kívül hagyva a megszüntetés okozta társadalmi, gazdasági hatásokat. Ennek a vidékpusztító és romboló politikának Kóka János volt a legaktívabb képviselője, de Tarlós István főpolgármesterei tevékenységétől sem állt messze.

Teljesül az SZDSZ álma: ismét jöhetnek a vasútvonal-bezárások?

A vasútvonal bezárásokról (is) elhíresült vidékpolitika egyik következménye volt a Fidesz 2010-es földcsuszamlásszerű győzelme, hogy aztán kiderüljön, nem változott semmi. A kormánypárt a vonalak jó részét újra sem nyitotta, vagy ahol igen, akkor használhatatlan kamumenetrenddel, az infrastruktúra legalább szinten tartásáról már nem is beszélve.

Ezt a gondolkodást jelzi, hogy vélhetően Tarlóstól jöhetett az ingyenes parkolás fergeteges ötlete.

A volt főpolgármester irománya elején azért megengedő, mert mint írja: a "közösségi közlekedés hiányában megoldhatatlan logisztikai problémák keletkeznének, így azt feltétlenül fenn kell tartani". Ugyanakkor azt is hozzáteszi, „elő kell segíteni, hogy akinek lehetősége van rá, ne használja a közösségi közlekedést. Az ingyenes parkolás átmeneti bevezetésével elérhető, hogy kevesebben tömegközlekedjenek”. 

Később Orbán Viktor is azzal magyarázta az intézkedést, hogy az emberek közötti biztonságos távolság fenntartása "a zsúfolt tömegközlekedési járatokon nem vagy csak korlátozottan lehetséges, ezért fontos, hogy aki tudja, használhassa a saját autóját.”

A végeredményt ismerjük: a fővárosban az is autóba ült, akinek nem kellett volna, a belvárosban újra megteltek a parkolók vagy a parkolókat kereső autósok, ezzel is növelve a sűrű beépítettségű belvárosban. 

Nem kell fogaskerekű, fonódó villamos és hármas metró hosszabbítás

Emellett Tarlós időben elcsúsztathatónak, de akár véglegesen elhagyhatónak tartja a fogaskerekű-projektet, mondván "kicsi az utasforgalma" (nem az), használata inkább nosztalgikus időutazásnak tekinthető és autóbusszal könnyedén kiváltható. Egyébként is nem kell folyton a kötöttpályát preferálni - írta.
A 70-es évek közlekedéspolitikáját visszhangzó ötlet teljes szakmaiatlanságát jól jelzi, hogy állításait semmivel sem támasztja alá.

Emellett felejthetőnek tartja a libegő megújítását, sőt szerinte be is zárható, mivel „megszűnőben az érdeklődés iránta”. Bár Tarlós megelőlegezi, hogy a kerület más véleménnyel lesz az ügyről, de ellenérvként beveti a hárommilliárd forintos megtakarítást.

Elvethetőnek tartja az M2-es metró és a gödöllői HÉV összekötését is, mert nagyon drága és nem gazdaságos. Ő maga – árulja el – korábban csak a XVI. és a XVII. kerületi polgármesterek kedvéért támogatta a projektet.

Rápörgött a kormány a helyhatósági választásra: Mindent (is) megígértek Budapesten

Ebből kiderül: a kormány fejlesztési tervei között - természetesen uniós pénzből - szerepel a Déli és Nyugati pályaudvarok közötti alagút, a csepeli és ráckevei HÉV Kálvin térig való meghosszabítása, a Kelenföld és Ferencváros közötti körvasút fejlesztése, a szentendrei HÉV felújítása, a 2-es metró és gödöllői HÉV összekötése és a felújítása.

Elmaradhat szerinte a budai fonódó második üteme is, amit a Garancsi-féle BudaPart lakóparkot és irodanegyedet kötné be a közösségi közlekedési hálózatba, mivel az „oda pályázó emberek jövedelmi átlagszínvonala, úgysem az ígéri, hogy tömegközlekedésre hangolódnának”.

Mint ismert, a gigászi lakóparkot úgy tervezték meg, hogy oda semmilyen kötött pályás közlekedést nem terveztek, vagyis a beruházás elkészültével az amúgy is túlterhelt, dugóban fulladó dél-budai terület még jobban ellehetetlenül. A budai fonódó második ütemével viszont a terület belvárosi kapcsolatot kapna.

Itt azonban nem állt meg Tarlós. Mint írja, halasztható az M3-as metróvonal Káposztásmegyerig történő meghosszabbítása is. A teljes észak-pesti és megfelelő infrastruktúrával az észak-pesti agglomeráció közlekedési gondjait legalább részben megoldó beruházás évtizedek óta csúszik, holott szinte minden választási kampányban megígérték.

Emellett szintén elhalaszthatónak tartja a 2-es villamos vonalának felújítását, mindezt úgy, hogy tudnia kéne, hogy egyes szakaszokon már-már rémisztő pályaállapotok uralkodnak.

Tarlós szerint a járvány befejeződése előtt nem szabadna megkezdeni a hármas metró középső szakaszának felújítását (a felújítás egyébként hónapok óta tart), mert úgy véli, hogy a szakasz kiváltásához olyan sok pótlóbuszra lesz szükség, mint a másik két szakaszon együttvéve.

Felgyorsítaná viszont a Millenniumi Földalatti Vasút korszerűsítését és bővítését, lévén ez most - szerinte - a leginkább támogatandó közlekedési beruházás. Emellett elengedhetetlennek tartja az M0-s körgyűrű bezárását is. Az autós közlekedést részesíti előnyben az a javaslat is, amely szerint átmenetileg felfüggesztené az autópálya-útdíjak fizetését.

"Ha minden így folytatódik, Budapest az állandósult, egybefüggő dugók városává válik"

Igaz-e, hogy Budapest szélsőségesen tömegközlekedés-orientált város? Hogyan nem szabad felújítani egy metrót? Megfojtják-e a várost az autósok? Miért verik szét a BKK-t? Többek között erről is kérdeztük Gyöngyösi Mátét, a Közlekedő Tömeg Egyesület alapító tagját. Milyen közlekedési eszközzel érkezett az interjúra? Biciklivel. Itt parkolok a közelben.

Tarlós ötlethalmaza kapcsán természetesen több szakmai szervezet is megszólalt. 

"Úgy látszik, hogy ezek a vidám otthonülős napok egyeseknek bizony elég sok gondolkodási időt hagynak. Más magyarázatot nem tudunk adni arra, hogy a Népszava szerint Budapest előző főpolgármestere felköpött egy olyan isteneset, majd esernyő nélkül aláállt"

- olvasható a legkevésbé sem finomkodó vélemény a Magyar Közlekedési Klub Facebook oldalán. MÁV-Volán összevonás nagyon jó lesz, közlekedésszervezőről ezek szerint nem hallott, pedig ő maga hozta létre az utóbbi 10 év leghaladóbb közlekedési intézményrendszerét" - írják az összevonás kapcsán. Emellett posztjukban emlékeztetnek arra is, hogy bár Tarlós szerint most halasztható a 3-as metró káposztásmegyeri meghosszabbítása, érdekes módon a Fővárosi Közfejlesztési Tanács megalakulásakor mintha benne lett volna a három legsürgetőbb feladat között. 

"Műegyetem rakparti villamos felesleges; ebben mondjuk hozta korábbi önmagát, tekintve hogy tavaly a Kormány akarta rátukmálni a kivitelezési pénzt a Fővárosra, nehogy a haver lakóparkja villamos nélkül maradjon, csak hát ez a főmérnök szerint már akkor is hülyeség volt"

- írják a budai fonódó folytatásáról.

"Összességében az látszik, hogy Tarlós István továbbra is képtelen elszakadni attól a szemlélettől, hogy a tömegközlekedés egy szükséges rossz, amit a lehető legkevesebb pénzből kell elégséges szinten megoldani – hiszen akinek van pénze, úgyis autóval jár"

- írja a Közlekedő Tömeg a levél kapcsán.

A szakmai szervezet szerint nehezen érthető a konkrétan felsorolt projektek kritizálása, mivel ezek tervezése mind az ő főpolgármesteri időszaka alatt kezdődtek meg.

A Közlekedő Tömeg szerint, bár a fogaskerekű felújítása valóban nem a legjobb megtérülési mutatókkal rendelkezik, azonban a járat a budapesti közlekedés egyik történelmi jelentőségű kuriózuma, bezárása épp ezért nem lehet opció. A napsütéses tavaszi, őszi hétvégéken, vagy ha télen leesik a hó, tömegek indulnak a Normafára – jelentős részük autóval, ezért nem ritkán kilométeres torlódás alakul ki, a parkolók megtelnek. A dugóban álló buszoknál kényelmesebb, gyorsabb utazást biztosítana a meghosszabbítani tervezett fogaskerekű a Hegyvidék lakóinak és a kirándulóknak egyaránt.

Mint írják, a libegő inkább turisztikai, mintsem közlekedési kérdés – azonban a bezárás felvetését ez esetben sem tartjuk szerencsésnek: Zugligetben megszokott látvány a libegő bejáratánál kígyózó sor, ez nem arra utal, hogy megszűnt volna az érdeklődés iránta. A XII. kerületi önkormányzat nemrég a libegő további fejlesztéséről döntött.
 

"A Műegyetem rakparti villamosvonal kész kiviteli tervekkel rendelkezik, melyeket a BudaPart beruházója maga készíttetett el: így minden adott lenne ahhoz, hogy ez a projekt mielőbb megvalósuljon. A vonalra nemcsak az új lakóparknak lenne nagy szüksége, hanem nagyban javítaná a BME, az ELTE és az Infopark belváros felőli megközelíthetőségét is"

A hármas metró kapcsán a szakmai szervezet megállapítása szerint bár a meghosszabbítása szintén nem a fontossági sorrend elején található jelenleg – ettől azonban hosszútávon szükség van rá. A vonal folyamatban lévő felújítását félbehagyni teljesen nonszensz döntés lenne: kevesebb embernek okoz kényelmetlenséget a középső szakasz lezárása, amíg sokan otthonról dolgoznak.

"Országos szintű témákban semmi újat nem mond Tarlós István: a vidéki közlekedés problémáit vonalbezárásokkal és járatritkításokkal orvoslni akaró, ezeréves, lejárt lemezt teszi fel. Szomorú, hogy még mindig vannak, akik ebben látják a megoldást – hiába bizonyosodott be többek között 2009-ben és 2012-ben is, hogy ezzel érdemi spórolás nem érhető el, csak sok-sok ember életét nehezítik meg. A MÁV-Volán összevonás kapcsán sem jó irányban gondolkodik: sokkal fontosabb lenne határozott megrendelői fellépéssel a két cég szolgáltatásait összehangolni, mint újabb vállalati szintű szervezeti átalakításokkal játszadozni."

A Közlekedő Tömeg szerint a fővárosról szóló pontokban Tarlós olyan projekteket, illetve várostervezési alapelveket támad, melyekről nemcsak hogy régóta szakmai konszenzus van, hanem jelentős részükről szerencsére politikai egyetértés is kezd kialakulni a városvezetés és a kormány között.

"Bízunk benne, hogy mindez csak az ő személyes véleményét tükrözi, és a kormány ezzel foglalkozó politikusai nem ezen javaslatok tükrében döntenek majd a következő időszak beruházásairól."

Némileg meglepő módon a VEKE is nekiment Tarlós időutazós ötletelésének:

Mint írják: a "levelébe összeömlesztette mindazt, amit a kormány várt tőle. Ilyen pl. az ingyenes parkolásos  és közösségi közlekedés ellenes szövegrész is, persze ezek nem estek nehezére, elég csak az autóscentrikus intézkedéseire (buszsávok, villamosoknak kedvező lámpaprogramok megszüntetése) és a "szélsőségesen tömegközlekedés-orientált" megjegyzésére utalni, amivel többek között bennünket is illetett”

"Időben elcsúsztathatónak, de akár véglegesen elhagyhatónak tartja a fogaskerekű-projektet, mondván kicsi az utasforgalma, használata inkább nosztalgikus időutazásnak tekinthető és autóbusszal könnyedén kiváltható. Egyébként is nem kell folyton a kötöttpályát preferálni" - egy ilyen bornírt, hazug okfejtés bárhol a világon a szakmából való azonnali kiközösítést vonna maga után, vegytiszta Trumpizmus. Oka, ahogyan a Libegő általa javasolt kinyírásának is, a Pokorni Zoltán hegyvidéki polgármesterrel szembeni utálata, illetve az a kínos közjáték, amikor a projektet meglátta a fejlesztések listáján és felfortyant: "Mi közöm van nekem a fogaskerekűhöz?". Mire óvatosan és csendesen közölték vele, hogy "István, az is a miénk".

-    írják a posztban.

A VEKE szerint viszont a többi projekt csak azért került fel a listájára, mert a kormány hivatkozási alapot kért, hogyan vonhatna el még több forrást Budapesttől, hogyan zárhatná be végleg a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát, ahol ezeknek a beruházásoknak már beígérte a forrást és a támogatást. 
„Tarlóst tehát arra kérték, támassza alá a saját városának kisemmizését, miért is kellene elvonni a megígért forrásokat, ő pedig megtette, miért ne tette volna, a HÉV-eket saját maga tukmálta rá az államra. "Megszűnőben az érdeklődés iránta" - írta a Libegőről, pedig valójában az ő és a kormány Budapesttel kapcsolatos viszonyát határozta meg plasztikusan – írják a posztban.

Posztjuk azért megkapja a főváros jelenlegi vezetése is:

„A Főváros mostani vezetése is súlyosan hunyó, mert nem hozza nyilvánosságra azokat a döntéseket, amelyek a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában megtörténtek. Nem kérik a már megítélt forrásokat, mert ők sem szeretik ezeket a projekteket - nem ők találták ki, nem értik, stb. - és ők sem tudnak mit kezdeni a várossal, nem értik a város működését. A felelősségük bizony alaposan megáll.”

Tarlós azóta nyilatkozott az Indexnek, amiből kiderült, hogy  a levelet két hónapja írta. Az volt a kérdés, hogy a járványhelyzet miatt mi halasztható és mi nem egy adott körön belül. Azt mondta, ezek racionális javaslatok, a legjobb meggyőződése szerint írta őket, 

most is úgy tartja, csak meg kell kérdezni a közlekedési szakmát, például a Főmterv szakembereit. 

A VEKE viszont pont itt a baj. Mint írják:

„Nos igen, a Főmterv. Tarlós első munkahelye. Ahol sok remek szakember dolgozik, de a vezetőség politizál. "Schulek János az Isten" - ez Tarlós szavajárása, ezért buknak el az olyan projektek, mint a Rákóczi-Thököly úti villamos, a 2-es villamos felújítása, az M2G, mert ezek Schulek János (és még egy-kettő Főmterves vezér) célkeresztjében vannak.”

Az viszont kiderült, hogy a Tarlós a javaslatokról nem beszélt szóban Orbán Viktorral, sőt hivatalos választ sem kapott rá. Nem lesz felháborodva, ha nem fogadják el mindet, de a levél kiszivárogtatása elgondolkodtatja – mondta a portálnak.

Az ő fontossági listáján a fentiek mellett a P+R parkolók építése, a Körvasútsori körút építése, az M0-s nyugati szakaszának építése, a kisföldalatti felújítása előbb van.

Természetesen szép dolog a fontossági sorrend, kivéve, ha hozzávesszük, hogy 9 év főpolgármesterség után a városban még mindig csak párezer ilyen parkoló van, több mint 300 ezer ingázó autóra...

Dugóba fullad bele a főváros

Saját bőrén és idején érezhetik a budapestiek és az agglomerációban élők, hogy egyre lassabb és kaotikusabb a fővárosi közlekedés. A válság elmúltával egyre több az autó, lényegi fejlesztés nem történt, csak egy-egy, nagyon régóta esedékes felújítás. Nincs rendszerszintű gondolkodás, csak ötletelés, méregdrága tervezgetés, különösen most, a választások felé közeledve.

Véleménye szerint például a libegő egy érdekes színfolt Budapesten, és személyesen szereti a fogaskerekűt is, de nem összevethetőek az olyan, sokkal fajsúlyosabb szükségletekkel, mint a tömegközlekedés működésének finanszírozása, a hídfelújítás vagy a buszbeszerzés.

„Költsünk 3 milliárd forintot a libegőre, a Lánchíd meg közben rohad?”

– mondta Tarlós István, Budapest 2010-2019 között hivatalban lévő főpolgármestere.