Fotó: BKK
2018. 01. 12. 09:20

Dugóba fullad bele a főváros

Csaknem 300 ezer autóra 5000 P+R parkoló jut a fővárosban, miközben a parkolási bevételekből lényegében semmi sem jut a tömegközlekedésre. Az elviselhetőség határára érkezett a fővárosi közlekedés.

Saját bőrén és idején érezhetik a budapestiek és az agglomerációban élők, hogy egyre lassabb és kaotikusabb a fővárosi közlekedés. A válság elmúltával egyre több az autó, lényegi fejlesztés nem történt, csak egy-egy, nagyon régóta esedékes felújítás. Nincs rendszerszintű gondolkodás, csak ötletelés, méregdrága tervezgetés, különösen most, a választások felé közeledve.

Közhely, hogy a '90-es évek és a kétezres évek során végbement ingatlanbumm hazai viszonylatban óriási méretűvé duzzasztotta a főváros agglomerációját. Ezt az óriási átalakulást nemcsak a Budapestről ki-, hanem az ország más részeiből ideköltözők is táplálták. Ezzel a főváros és környékének közlekedése nem tartott lépést: miközben az úthálózatot igyekeztek a lehetőségekhez mérten az igényekhez igazítani (ami az adott településszerkezetek és földrajzi viszonyok között már eleve lehetetlen feladat volt), a tömegközlekedést, azon belül a megörökölt kötöttpályás közlekedéshez pár kivétellel hozzá sem nyúltak.

Konkrét példánál maradva: magyaros alapossággal (értsd: csigalassúsággal) épülget az M0-s és toldozták-foldozták vagy épp bővítették a főváros környéki főutakat, miközben a múlt századból örökölt és jelen állapotukban és fekvésükben rettenetesen elavult HÉV-ek esetén a legfontosabb esemény, hogy igyekszik tőlük mindenki megszabadulni.

Eközben a gépjárműforgalom a többszörösére emelkedett, a sokkal kisebb kapacitásra tervezett fővárosi és agglomerációs utak pedig értelemszerűen nem bírják a megnövekedett igényeket. Az igen lassan reagáló politikai elit pár év dugóban araszolás után azért megtanulta, mit jelent a P+R parkoló kifejezés, ez azonban - lényegében a mai napig - nem maradt több puszta politikai marketingnél, egy-egy pár darabos látszatparkoló átadásánál.

Pedig leegyszerűsítve a főváros közlekedési gondjainak megoldása pofon egyszerű feladat: a körgyűrű befejezése, a kötöttpályás kapcsolatok erősítése és az ezekkel szoros kapcsolatban felépülő, elegendő számú, jól elhelyezett P+R parkoló felépítése. 

300 0000 > 5 000

Nem egy agysebészi feladat, gondolnánk, ehhez képest hogy állunk most?

Van 5000 P+R parkoló a fővárosban (ebben még a plázák által fenntartott parkolók is benne vannak), miközben csaknem 300 ezer autó ingázik naponta a fővárosba és vissza.

Szép példa politikusék gondolkodására a főváros nyugati kapujába tervezett és épített 1451 darab parkolóhely, ami ugyan az igényekhez képest röhejesen kevés,

de legalább háromszor adták át a sajtó igen tisztelt munkatársai előtt, természetesen dagadó mellkassal.

Kár, hogy negyed óra alatt több autó halad át a Budaörsi úton, mint ahány parkoló összesen van. És ez még a BKK legnagyobb parkolója, a város többi intermodális csomópontjában még ennyi sincs.

Ezzel párhuzamosan a főváros nem akar, vagy nem tud mit kezdeni azzal, hogy az irodaházakat mélygarázzsal együtt építik, ezzel még nagyobb forgalmat generálva (hogy a történelmi belvárosba beleerőltetett, már-már őrülettel felérő építkezéseket ne is említsük). 

A fővárosba érkező, túlnyomó többségében egy ember által használt autók megfelelő számú P+R parkoló híján többnyire a fizetős övezetek határán parkolnak le (és köröznek hosszú perceken át, helyet keresve), óriási káoszt, és persze az ott lakók számára jelentős érdeksérelmet okozva ezzel (a szabálytalanul parkoló és a tömegközlekedést akadályozókról nem is beszélve) A többit felszívják a céges garázsok és a fizetős parkolók. 

Ha felszívják: a város egy-egy munkanapon lényegében teljesen telítődik. 

Egyszerűen nem fér el ennyi autó.

Fizetős parkoló - remek biznisz

A fizetős parkolást eredetileg azért vezették be, hogy a helyben lakók egyáltalán parkolni tudjanak, ne foglalják előlük a helyet a az agglomerációból vagy a város más részeiből érkezők. Ezzel szemben igen rövid idő alatt nemcsak virágzó biznisszé vált - a lakosság védelme, mint hivatkozási alap természetesen megmaradt - hanem a főváros és a kerületek közötti csatatérré (vagy épp kerületen belülivé), ezzel együtt pedig a káoszé.

Magáncégek húznak le milliárdokat az autósokról a parkolásért - ennek vetne véget a Jobbik

A politikus elmondta: a Jobbik megvizsgálná a sok esetben több milliárdos hasznot realizáló parkolási társaságok működését. A párt hosszú távon azt szeretné elérni, hogy az érintett cégek önkormányzati vagy állami felügyelet alatt álljanak, illetve önkormányzati vagy állami tulajdonba kerüljenek.

Miközben folyamatosan bővítik a fizetős övezetek határát - sokszor lakossági nyomásra - a bevételek nagy része a magán- és önkormányzati cégeknél marad, így azt értelemszerűen nem fordítják közlekedéstechnikai beruházásra, tömegközlekedésre pedig főleg nem, lévén ez a hálátlan szerep a fővárosi önkormányzaté, amit lényegében kitúrtak a kerületek a buliból.

Vagyis a bevételek nagyobb része a kerületeké, a meló a fővárosé, utóbbi legfeljebb csak szabályozhat.

Ez a rendszer ebben a formában fenntarthatatlan, a korrupció meleg ágya, ráadásul még a városnak és lakóinak is árt. Ezért is lenne rendkívül fontos a parkolási rendszer egységes szabályozása, a bevételek tömegközlekedésre fordítása, valamint egy kézben és természetesen önkormányzati tulajdonban való összpontosítása, mivel a jelenlegi rendszerben a parkolási cégek ellenérdekeltek a városszéli P+R parkolók építésében.