A cikk szerint a törvény 2003 óta lehetővé teszi a bíróságoknak, hogy előzetes letartóztatás helyett óvadék ellenében szabadlábra bocsássák a büntetőügyek terheltjeit, de a jogintézményt alig használják.
Az utóbbi 13 évben mintegy 2000 próbálkozásból mindössze alig ezer esetben állapították meg a biztosíték összegét.
132%
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) tájékoztatása szerint a börtönök kihasználtsága 132 százalékos volt 2016 június közepén, vagyis 18 182 embert tartottak fogva, közülük 3788 kényszerintézkedés hatálya alatt állt, előzetes letartóztatásban volt.
Ez a fogvatartottak több mint ötöde, 20,8 százaléka.
Az új perrendtartás kiszélesítené az óvadék alkalmazhatóságának körét, és a biztosítékot pénz mellett értékpapír vagy forgalomképes ingatlan formájában is leróhatóvá tenné.
Az Unió bírságai miatt kell
A fegyintézetek túlzsúfoltságán való enyhítés már csak azért is sürgős, mert az elmúlt egy évben számos fogvatartottnak ítélt meg az Emberi Jogok Európai Bírósága kártérítést a rossz börtönviszonyok miatt.
A magyar állam ellen irányuló perek borítékolható eredménnyel zárulnak, a rabok pedig fejenként 2-9 millió forintos kártérítésre számíthatnak. Zuschlag János, az MSZP volt parlamenti képviselője is ötmilliós kártérítést kapott. A kormány 2019-re több új börtönt tervez építeni.