Ha egy zsidó temetőt támadás ér, a politika és a média egymást túllicitálva döbben meg, ítél el, sajnálkozik és érez együtt. Eközben hazánk sírkertjei szabad prédái a színesfém-, márvány- és vasbetongyűjtő cigánybűnözőknek. Összegyűjtöttük az elmúlt évek legfelháborítóbb kegyeletsértéseit.
„Templomfosztogató betörőbanda tagjait fogták el salgótarjáni nyomozók” – adta hírül pénteken a távirati iroda. A helyi rendőrkapitányság tájékoztatása szerint a háromtagú kompánia alaposan gyanúsítható azzal, hogy idén március és július között 17 (!) Heves, Nógrád és Pest megyei település templomába törtek be, ahol minden esetben kifosztották a perselypénzt.
Olvasóinknak talán nem árulunk el túl nagy titkot azzal, hogy az esetet sem állam-, sem kormányfői felháborodás nem követte. Nem fejezte ki tiltakozását az Emberi Erőforrások Minisztériuma, szótlanok maradtak a történelmi egyházak, az alapvető jogok biztosa sem adott ki elítélő nyilatkozatot.
Alig egy hónapja, július 22-én ismeretlen tettesek összetörtek 57 síremléket a kaposvári zsidó temetőben. A vandál elkövetők kézre kerítésére külön nyomozócsoport alakult, Orbán Viktor „gyors és határozott felelősségre vonásra utasította” a belügyminisztert, továbbá levélben biztosította a helyi hitközség elnökét, hogy a kormány garantálja a hazai zsidóság „háborítatlan, emberhez méltó és félelem nélküli életét”. Az ombudsman javaslatot tett, hogy az előítéletből elkövetett bűncselekményeket keményebben büntessék, a minisztérium együtt érző közleményt adott ki, a somogyi közgyűlés fideszes elnöke pedig százezer forintot ajánlott fel a tettesek kézre kerítőinek.
Ez volt egy hónapja. Most néma csend honol. A magyar emberek fájdalma, a keresztény kegyhelyek ellen elkövetetett gaztettek süket fülekre találtak…
Bár a fősodratú média a sírrongálások terén (is) előszeretettel válogat elkövető és elkövető, áldozat és áldozat között, a valóságban a kegyeletsértések mögött csak ritkán húzódik előítéletes szándék. A pusztítás öröme mellett a legtöbb esetben a lopás a fő indíték: a réz-, alumínium-, fa-, márvány- és betondarabok nyereségvágyból történő eltulajdonítása. Az elkövetők pedig a legtöbb esetben cigányok. Még a zsidó temetőkben is.
Lefeszített keresztek, kiszaggatott vasbetonok, réztelenített kripták és tömegverekedés
2008. április 19-én négy gyermekkorú fiú ledöntötte és összetörte az egri Hősök temetőjében azokat a sírköveket, amelyek alatt az első világháborúban elesett katonák nyugszanak. Június 24-én tiszavasvári cigányok feszegették le a helyi temető sírjairól a színesfém díszeket, amit nem sikerült leszedniük, azokat lerugdosták vagy más módon megrongálták. Júliusban a karcagi református temetőben ismeretlen tettesek 18 sírról rugdosták le a betonból, illetve márványból készült vázákat. Egy évre rá a helyet újabb támadás érte, egy sírkövet a márvány talapzata miatt döntöttek le. A kő kettétört, a márványt elvitték.
2008. augusztus 6-án tömegverekedés tört ki a lőkösházai temetőben, az indulatokat csak a rendőrség, a határrendészet és a bevetési szolgálat együttes erejével tudták megfékezni. A megyei rendőr-főkapitányság az MTI-nek elmondta, kora este a temető előtt egy nagyobb, hangoskodó csoport gyűlt össze, mert elhunyt családtagjuk sírját valaki megrongálta. A hozzátartozók a helyi önvédelmi szervezet tagjait tették felelőssé a rongálásért, mondván, nem vigyáztak kellően a temető rendjére. A szóváltás közben a szervezet tagjai közül négy embert bántalmaztak, egyikük nyolc napon túl gyógyuló orrcsonttörést szenvedett.
2008 szeptemberében a pócspetri temetőben 23 sírról összesen 33, alumíniumból készült feszületet loptak el. 2008. december 9-én a rábakethelyi templom- és temetőkertben szétverték a kálvária stációit. 2010. május 30-án ismeretlen tettesek több síremléket megrongáltak és egy márvány síremléket elloptak a várpalotai zsidó temetőből. Decemberben a tiszabői temetőben több tucat síremléket zúztak szét ismeretlen tettesek, hogy a bennük lévő betonvasakat kiszedjék és eladják.
Különösen kegyeletsértő módon jártak el a 2011. február 28-i jászkíséri temető megrongálói. Valakik láncfűrésszel darabolták fel a kertben álló fákat, munkaasztalnak pedig a sírokat használták.
(Fotó: Illés Anita, Beol.hu)
Május 1-jén Nyírmihálydon ismeretlen tettesek feldöntötték a síremlékeket, és több helyről ellopták a színesfémből készült kereszteket. November 11-én Bekecsen színesfémből készült mécsestartókat és vázákat vittek el a hantokról.
Idén májusban Szolnokon tolvajok több benzines fűkaszát, üzemagyagot, valamint egy flexet vittek el a városi temető raktárépületéből. Zagyvarékason csaknem egy tucat sírt rongáltak meg ismeretlenek, bronzvázákat feszítettek le és vittek magukkal. A jászberényi temetőben színesfémtolvajok egy családi kripta rézből készült csatornáját és rézlemezzel borított kupolájának egy részét szerelték le és tulajdonították el. Június 6-án a székesfehérvári Szentlélek katonatemetőből lopták el a magyar címert a második világháborúban elhunyt magyar katonák emlékművéről.
Magyarellenes vandalizmus a Kárpát-medencében
A magyar kegyhelyek külhonban sincsenek biztonságban, különösen igaz ez a vegyes etnikumú régiókra. 2010 szeptemberében a délvidéki Topolyán törték össze több magyar síron a kőkereszteket. 2011 decemberében Bácsföldváron 48 síremléket döntöttek le a helyi katolikus temetőben, és szétzúzták a 1944-es áldozatok emlékére állított keresztet is.
Erdélyben 2011 áprilisában rongálták meg Wass Albert marosvécsei síremlékét a Kemény-kastély kertjében. A kő síremlékről lecsavarozták és elvitték az író portréját ábrázoló bronz emlékplakettet, valamint lepattintották az Erdélyi Helikon íróinak emlékére állított kopjafa márványtáblát is.
A legtöbb magyarellenes támadásnak a Kolozsvár melletti házsongárdi temető van kitéve. Az Erdély legismertebb magyar főúri családjainak, egyházfőinek, író-költőinek, tudósainak és művészeinek végső nyughelyet adó panteon Európában is egyedülálló építészettörténeti alkotás, ennek ellenére rendszeresek a sírgyalázások. 2011 júniusában például az iktári Bánffy család sírkertjében elhelyezett két, 19. századi tumbát, valamint Nagy Gyula református püspök nemrég restaurált sírkövét öntötték le fáradt olajjal. A sejthalmazok két facsemetét is eltüntettek, melyeket Bánffy Miklós tiszteletére ültettek.
A sorozatos rongálások ellenére a kolozsvári városvezetés nem hajlandó érdemi intézkedéseket hozni, noha korábban a református egyház gondozásában működő Házsongárd Alapítvány mintegy háromszáz sír műemlékké nyilvánítását kérte. Tavaly nyáron Szávay István jobbikos országgyűlési képviselő szorgalmazta, hogy a magyar kormány lépjen fel Házsongárd UNESCO általi védetté nyilvánítása érdekében. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes akkor megígérte, javasolni fogják, hogy a nemzeti panteon kerüljön fel Románia UNESCO-listájára.
Bencsik János
barikad.hu