Szerdán 21 cseh katona érkezett Magyarországra, őket 50 szlovák rendőr, és egyelőre ismeretlen számú szlovák katona fogja kiegészíteni, ahogy Lengyelország is küldeni fog egy helikoptert. Eddig így mutatkozott meg a visegrádi négyek államai közötti összhang a migrációs krízist illetően. Az egyenruhásoknak intézkedési jogkörük nem lesz, ők a Balaton 2015 nevű gyakorlat nevében tartózkodnak majd itt, ami a válsághelyzettel kapcsolatos logisztikai támogatási feladatokat célozza meg.
Már nincs magyar tenger
A sosem volt uniós stabilitás megingására mi sem jobb példa, mint a tagállamok egymásnak feszülése. Az ez alól kivételt jelentő V4-es együttműködés mellett ugyanis több környező ország is élesen kilóg a sorból: A horvát kormány baloldali miniszterelnöke, Zoran Milanovic eddig is erős kritikákat fogalmazott meg, így nem meglepő, hogy keddi nyilatkozata szerint az Európai Unió állásfoglalását fogja kérni a horvát-magyar határon felállított kerítés, valamint a V4 országainak katonai együttműködése miatt.
"Ha a visegrádi négyek meg akarják védeni Európát az iszlámtól, küldjenek hajókat Görögországba" - üzente a horvát kormányfő négy olyan országnak, melyek közül háromnak nincs haditengerészete (és ha rosszmájúak akarunk lenni, egynek azért nincs, amiért a horvátoknak van). Zoran Milanovic leszögezte, hogy Németországgal és Ausztriával akar „egy csapatban játszani”, majd elárulta, hogy még a NATO-főtitkárnál is kopogtatni fog, mert szerinte a történet már „túlmegy a józan ész határán”. Visszatérve az uniós stabilitásra: ha egy évvel ezelőtt azt mondják nekünk, hogy a horvát kormány a NATO-hoz fordul a V4-ek katonai mozgósításai miatt, bizonyára nagy pislogás következett volna.
Rossz ajánlólevél
Trócsányi László igazságügyi miniszter szerdai, szabadkai nyilatkozatában azt mondta, hogy Magyarország támogatja Szerbia európai uniós integrációját, és a csatlakozási folyamat során is segíti déli szomszédját. Pedig Szerbia nem éppen a legjobb újoncjelöltként mutatta be magát azzal, hogy kvázi szervezetten szállította/szállítja a magyar/európai uniós határhoz a migránsokat.
A bevándorlási krízisben kevésbé érintett Románia szintén nem játszott tiszta lapokkal az elmúlt hónapokban, hiszen míg Magyarországgal, Szlovákiával és Csehországgal együtt a kötelező befogadási kvóták ellen szavazott, annak uniós elfogadása után rögtön megváltoztatta álláspontját, és immár a nyugati elvárásoknak megfelelően hajlandóak lennének migránsokat fogadni.
Előre a kútig
Horvátország és Románia merkelizmusa ugyanakkor nem feltétlenül vezet jó irányba, tekintve, hogy a kancellár támogatottsága rohamosan csökken Németországban. Pártjából, a CDU-ból már 126 politikus írta alá azt a tiltakozó levelet, ami Merkel menekültpolitikája ellen szól, és ami szerint meg kell tagadni a belépést a határokon minden menedékkérőtől, akinek ügyében Németország nem illetékes. Az iromány szerint a kancellár által követett "nyitott határok politikája" sem az európai, sem pedig a német jognak nem felel meg, és a CDU programjával sincs összhangban.
Most még jó, de később?
Két dolog látszik tisztán: az egyik a visegrádi négyek kapcsolatának javulása, a másik a céltalan merkelizmus kialakulása. Utóbbi pedig erős kényszerházasság, hiszen nehezen képzelhető el például Horvátországról, hogy ha senkihez nem tudná továbbpasszolni a migránsokat, akkor ne nyúlna Magyarországhoz hasonlóan egy fizikai határzárhoz. A taxist játszó szerb és horvát, vagy a már kívülről is hamis kártyákkal játszó román kormány épp ezért álszent módon szolgálja ki Angela Merkel behívólevelét, ám ha a kancellárt végül kispadra ültetik, kínos helyzetnek néznek elébe, ellenben az időben felkészülő V4-ekkel.