Kevesebb, mint egy hónap van hátra a Budapesti Helyiérdekű Vasút (BHÉV) Zrt. megalakításáig, de HÉV-es forrásokból úgy tudjuk, egyelőre több a kérdőjel, mint a megoldott probléma. HÉV-es forrásokból úgy értesültünk: gondok vannak a dolgozók munkaköri leírásával, bérezésével, egyelőre nem tudni arról, mi lesz a csepeli HÉV sorsa, ahogyan kérdőjelek övezik az alkalmazott tarifákat, vagy épp a bevételek és költségek elosztását is.
November 1-jével alakul meg a Budapesti Helyiérdekű Vasút (BHÉV) Zrt., ám a részletekről egyelőre semmit nem tudni. A határidő szoros, hiszen november első napján, kedden, ugyanúgy járnia kell az elővárosi vasútnak, így nagyon nem mindegy, mennyire lesz zökkenőmentes az átadás-átvétel.
Az év eleje óta húzódó ügy lényege nagyon leegyszerűsítve a következő: Budapest vezetése szerint a kormány nem pótolja a főváros veszteségét, ami abból fakad, hogy a HÉV-ek többsége elővárosi forgalmat is lebonyolít, utóbbi viszont nem tartozik a főváros feladatai közé (ez alól értelemszerűen a H7-es, vagyis a csepeli HÉV az egyedüli kivétel), a 3-as metró esetén már megismert sajtóban való üzengetést követően végül a kormány belement, hogy átvegyék a HÉV-eket.
Egy ilyen átadás-átvétel azonban roppant összetett feladat, hiszen amellett, hogy egy új céget (jelen esetben a BHÉV Zrt.-t) kell létrehozni, tisztázni kell a munkavállalókat érintő kérdéseket, munkaköri leírásokat, valamint nem utolsósorban a bért, és persze meg kell teremteni a megfelelő jogi környezetet. A november 1-jei indulás pedig még csak az első felvonás, hiszen ezt követően indulhat meg a BHÉV átadása a MÁV-nak, várhatóan 2017 elején.
Ez az ide-oda dobálás nem mellesleg mintegy 135-145 millió forintba kerül az adófizetőknek (ennyit arról, hogy az utazókat nem érheti többletköltség) kérdés azonban, hogy mennyit csúszik, mivel információnk szerint rengeteg a tisztázatlan kérdés. Így például az év elején elkezdett bértárgyalásokat már az új, BHÉV-es vezetésnek kell befejeznie, miközben a dolgozók azt az ígéretet kapták, hogy október 1-jével megkapják munkaköri leírásukat is. Úgy tudjuk, ez a mai napig nem történt meg, de egyelőre semmit nem tudni a csepeli HÉV sorsáról, vagy épp a ráckevei vonal átépítéséről.
A '70-es évekből visszamaradt rozsdahalmaz
Mindent elárul az elővárosi vonalak és járművek állapotáról a nyáron elkészült leltár. Eszerint a kiválás után a BHÉV saját tőkéje mintegy 18 milliárd forint lesz. Horváth Csaba (MSZP) akkor meg is kérdőjelezte ezt, mondván számítási hiba történt. Valójában a teljes infrastruktúra leharcoltságát, elavultságát jelzi az összeg. Mondhatjuk azt is, hogy a 35-40 éves szerelvények csak azért nem esnek szét, mert a katasztrofális pályaállapotok miatt amúgy sem tudnak felgyorsulni.
Régi/új nevet kell megtanulnunk: BHÉV
Mint ismert, a főváros és a kormány hosszú idő óta vívja különmeccsét a HÉV-ek kapcsán. A helyzet csak látszólag bonyolult, valójában egyszerű pénzkérdésről van szó: az állam hosszú ideje nem finanszírozza az agglomerációba kinyúló HÉV-eket, miközben ez valóban nem fővárosi feladat, így a Tarlósék joggal adják vissza azt most az állambácsinak.
Nem erőltetik meg magukat a válasszal
Kérdéseinkkel természetesen megkerestük a tárgyalásokban résztvevő Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, a MÁV-ot és a BKK-t, bár egyedül utóbbi szolgált értékelhető válasszal, a hivatali bikkfanyelv lehámozása után már kicsivel többet tudhatunk a háttérben folyó tárgyalásokról.
Az biztos, hogy az eddigi nyilatkozatok alapján a BHÉV a MÁV-on belül önálló leányvállalat lesz, ám úgy tudjuk, hogy felmerült a MÁV elővárosi vonalainak átszervezése a BHÉV-be. Ez valójában hatalmas változást jelentene, hiszen a vasúttársaság utasforgalmának jelentős részét ezek a vonalak adják, ebben az esetben a BHÉV igen jelentős erővel képviseltetné magát a hazai közösségi közlekedésben.
Mi lesz veled H7?
Vagy ahogyan inkább ismerik: csepeli HÉV. Mint ismert, egyetlen vonalként megmarad a főváros, vagyis a BKV kezelésében, majd pedig a jövőben - a megálmodott olimpia következtében - átalakítják azt villamossá. Kérdéseinkre, miszerint mi lesz a vonal jövője, mikor, hogyan és milyen ütemezéssel alakítják át villamossá, a BKK a vonatkozó - július 20-i kormányhatározatot citálta nekünk válaszul. Eszerint a csepeli HÉV villamos üzemmódra való áttervezésének és a 2-es villamos vonalába való bekötés megtervezésének előkészítésével, valamint a feltételes közbeszerzési kiírással és az építési engedélyezési tervdokumentációkkal 2017. szeptember 30-ig kell elkészülniük (a tervezetből kiderül, hogy a Boráros tér és a Közvágóhíd között elbontják a HÉV pályát, így nem fogja zavarni a látképet a vasút)
Vagyis a tervezési szakasz még egy évig tart, ezt követően, a megfelelő közbeszerzési eljárások lefolytatása után kezdődhet csak meg a HÉV átépítése. Magyarul a csepeli vonal még évekig HÉV marad, ez viszont számos további kérdést is felvet. Azzal ugyanis, hogy az összes többi HÉV vonalat átveszi a MÁV, a BKV a HÉV teljes ingatlan- és ingó vagyonát - az üzemi és karbantartói bázisával együtt - elveszti. Vagyis nem tudni, mivel és ki fogja közlekedtetni a csepeli vonalat, valamint hogy hol fogják azokat karbantartani, a napi vizsgákat elvégezni. HÉV-es forrásunk szerint egyelőre elképzelés sincs arról, mi lesz a csepeli gyorsvasút jövője, ahogyan hagymázas álom a 2-es metró - gödöllői HÉV összekötése is, utóbbi teljes felújításával együtt.
A BKK válaszából viszont az is kiderült, hogy a csepeli HÉV mellett újragondolják a ráckevei vonal szerepét is, különösen annak belvárosi szakaszát.
Tarifák? Költségek?
Természetesen érdeklődtünk a FUTÁR-rendszer és a kiépítendő elektronikus jegyrendszer kapcsán is. A BKK szerint az utazásszervezőjükben változatlanul benne marad mindegyik HÉV, valamint sem az elektronikus jegyrendszer megvalósítását, sem a kiépítendő rendszert nem érinti a szétválás. Az átadott rendszerelemek több szakterület hatáskörébe fognak tartozni, így a projekt üzemeltetését és az üzemeltetéshez kapcsolódó elszámolást fogja előre láthatóan érinteni a tervezett változás - írta válaszában a közlekedési központ.
Nem tudni viszont semmit a menetrendekről, a költségek és a bevételek elosztásáról és a tarifarendszert érintő változásokról, mivel az NFM nem válaszolt, a BKK pedig csak annyit közölt, hogy "szoros együttműködésben" zajlanak az egyeztetések és a közszolgáltatási szerződéses rendszer kidolgozása.
Magyarul: egyelőre semmit nem tudni arról, hogyan fogunk közlekedni november 1-jétől.