A cigányság érdekeiért és a jogállamiságért tüntettek civil szervezetek vasárnap Budapesten Szabad bíróság! Szabad Gyöngyöspata! jelszóval.
A gyöngyöspatai kártérítési üggyel összefüggő tiltakozást az MTI szerint a Szabad Bíróság Szabad Gyöngyöspata nevű szervezet, az Amnesty International Magyarország, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), az 1 Magyarország Kezdeményezés, a Szociális Csomagküldő Mozgalom (Szocsoma), az Idetartozunk Egyesület és a Főnix Mozgalom szervezte.
Az esemény résztvevői a Nyugati téren gyülekeztek, majd a Kúria épülete elé vonulva a bíróságok függetlenségéért emeltek szót. A tömeg ezt követően Senki nincs a törvény felett és Nemzeti Roma Összefogás feliratú transzparensek mögött a Kossuth térre ment, és összefogást követelt.
A vonulók pártokra utaló jelképeket nem vittek magukkal, de többen hoztak kormányellenes feliratokat, illetve a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), az Oktatói Hálózat és az Antifaschistische Aktion nevű nemzetközi baloldali szervezet zászlóit is a magasba emelték.
A menet a Kossuth téren átvonulva az Országház déli kapujánál gyülekezett. Feltűnt többek között Demszky Gábor, Budapest volt főpolgármestere, Iványi Gábor lelkész, volt SZDSZ-es képviselő, Mécs Imre egykori országgyűlési képviselő (SZDSZ majd MSZP), valamint Horváth Aladár, a Magyarországi Roma Parlament Egyesület elnöke.
A résztvevőket az Idetartozunk Egyesület vezetője mint főszervező köszöntötte, megismételve a tüntetés jelszavait. Setét Jenő a gyöngyöspatai kártérítési ügyre utalva tűrhetetlennek nevezte "az elmúlt hetek eseményeit", és úgy értékelt: "a cigány közösségeket az elmúlt 30 év legdurvább támadása" érte.
Véleménye szerint a kormány politikai haszonszerzés reményében gyűlöletet kelt, és a cigányokat használja fel a bíróságok elleni támadásra. Hetek óta azt hallani, hogy "mindenek vagyunk, csak emberek nem", a gyermekeink pedig kezelhetetlenek, márpedig az "erőszakos szavak erőszakos cselekedetekhez" vezetnek - fogalmazott Setét Jenő. Hozzátette:
az államnak pénzben kell kifizetnie a kártérítéseket, a megítélt összegekért pedig senki nem köteles megdolgozni.
A rendezvényen megemlékeztek a 2009-es tatárszentgyörgyi romagyilkosság áldozatairól. Setét Jenő üdvözölte, hogy az eseményt több tucat civil szervezet segítette, romák és nem romák pedig a részvételükkel támogatták.
A kormányzati kommunikációs elemmé fejlődő gyöngyöspatai ügy abból indult, hogy a roma gyerekeket 2004 és 2017 között elkülönítve oktatták a helyi általános iskolában, amiért a bíróság kártérítést ítélt meg számukra. A kormány viszont úgy döntött, hogy nem fizet, és más -oktatási- alternatívákat kínált fel, amit az érintettek nem fogadtak el.
A kérdés jogállamiságot érintő része -melynek semmi köze nincs ahhoz, hogy cigányokról van-e szó, vagy sem- tehát az, hogy egy jogerősen megítélt kártérítés kifizetését meg lehet-e tagadni; hiszen ha a kormány megteheti ezt, akkor minden állampolgár magáénak érezheti a jogot, hogy ellenkezzen a bíróság döntéseivel.