Újra szólhat a harang a sziklakápolnában

A 60 kilogramm súlyú bronzharangot a szükséges szerelési munkák elvégzése után a sziklakolostor tornyában helyezik majd el.
 
Erdő Péter szentbeszédében kiemelte, hogy a harangoknak az idők folyamán számos funkciója alakult ki a halottkíséréstől a hadba vonulásra hívásig, a tűzjelzésen és a hálaadáson keresztül a nyugovóra térés vagy épp az Országgyűlés kezdetének jelzéséig. Az egyházi hagyomány szerint azonban a harangok elsődlegesen az apostolok és a hithirdetők jelképei – mondta a bíboros. A jézusi örömhír hirdetői voltak az apostolok, ezt hirdeti maga az egyház, és ennek az örömhírnek a meghallgatására hív a harang. Ez a harangok legfőbb hivatása – hangsúlyozta Erdő Péter.
 
A pálos rend sziklakolostorának tornyában lévő eredeti harangok a szerzetesek 1951-es elhurcolása után tűntek el. A most öntetett harang Farkas Titusz öntőmester műhelyében készült Miklián László (írói nevén Tárnoki András) Táncsics Mihály-díjas újságíró adományából. A harangon a közösség címere mellett a következő felirat olvasható: „A budapesti pálos kolostor egykori harangjai emlékére öntette a Magyar Pálos Rend a Megszentelt Élet Évében, 2015-ben.”

Több mint hét évszázad

A pálos rendet Boldog Özséb alapította a XIII. század közepén, a rend 1308-ban kapta meg a pápai jóváhagyást. A XV. századra már több száz pálos élt Magyarországon, szerte a világon pedig körülbelül 300 kolostoruk volt, amelyekben átlagosan 12-20 szerzetes élt.
 
1786-ban II. József más szerzetesrendekkel együtt feloszlatta a pálos rendet a Habsburg Birodalom területén, így csak a lengyelországi Krakkóban és Czestochowában maradt meg egy-egy kolostoruk. A pálosok 1934-ben innen szervezték meg visszatelepülésüket a Gellért-hegyi sziklatemplomba és kolostorba. Az ezt követő időszakban a rend több kolostort is alapított Magyarországon.
 
1950-ben a kommunista államhatalom feloszlatta a rendet. 1951 húsvét hétfőjén az ÁVH betört a sziklatemplomba és elhurcolta a szerzeteseket, de ugyanez történt a többi pálos kolostorban is. 
 
A rend Magyarországon a rendszerváltozás után, 1989-től szerveződött újjá. Jelenleg négy kolostoruk van: Budapesten a Gellért-hegyi sziklatemplom, Pécsett a rend magyarországi központja, valamint a márianosztrai és a petőfiszállás-pálosszentkúti kolostor.