Hat amerikai F-15E Strike Eagle vadászgép szállt le szerdán egy észtországi légitámaszponton, a gépek a jövő hét végéig a Baltikumban maradnak.
A NATO hétfőn közölte, hogy készenlétbe helyezi erőit, és több hadihajóval és harci repülőgéppel megerősíti kelet-európai jelenlétét. A műveletet Oroszország az ukrán határ közelében történt orosz csapatösszevonás miatti nyugati "hisztériának" nevezett. A hétfői közlemény nem említette vadászgépek Észtországba vezénylését.
A hat F-15-ös gép a baltikumi légi rendészet keretében teljesít szolgálatot - közölte a NATO Szövetséges Légierő Parancsnoksága. A baltikumi légi rendészet feladatait december óta a belga légierő F-16-os gépei látják el.
A három egykori szovjetköztársaság - jelenleg NATO- és EU-tag - Észtország, Lettország és Litvánia nem állított hadrendbe vadászgépeket, így 2004 óta légvédelmüket a többi tagállam felváltva biztosítja. A misszióban részt vevő gépek bázisa az észtországi semari és a litvániai siauliai légitámaszpont.
A NATO korábban közölte, hogy Dánia négy F-16 vadászgépet vezényel csütörtökön a litvániai Siauliainál működő légitámaszpontra. A harci gépek a baltikumi légi rendészet feladatain túl részt vesznek az Astute Protector kódnevű hadgyakorlaton is - közölte a szövetséges parancsnokság.
Oroszország tovább fenyegetőzik
Oroszország lépéseket fog tenni, ha az Egyesült Államok nem ad konstruktív választ a biztonsági garanciákra vonatkozó javaslataira - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán Moszkvában, a parlamenti alsóház plenáris ülésén, miközben az orosz kormánypárt a délkelet-ukrajnai szakadár területekre irányuló fegyverszállításokat kezdeményezett.
Románia kész befogadni további NATO-csapatokat
Románia a NATO védelmi és elrettentő képességének magas szinten tartását szorgalmazza, és kész további szövetséges csapatokat befogadni az ukrán válság kapcsán - hangsúlyozta Klaus Iohannis államfő a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerdai ülését követően.
A fegyveres erők, titkosszolgálatok és stratégiai ágazatok vezetőiből álló nemzetbiztonsági testület azért ült össze, hogy megvitassa a Fekete-tenger kiterjesztett térségében és a NATO keleti szárnyán kialakult biztonsági helyzetet, döntsön a Románia reakcióképességének javítását célzó intézkedésekről,, számba véve a válság esetleges katonai, gazdasági, energetikai következményeit, illetve egy ellenőrizetlen menekültáradat lehetőségét - mutatott rá Iohannis, megjegyezve, hogy Romániának több mint hatszáz kilométernyi közös határa van Ukrajnával.
"Az Oroszország által előidézett biztonsági válság nemcsak Ukrajnáról, a Fekete-tenger térségéről és még csak nem is kizárólag az európai biztonságról szól, hanem az egész euro-atlanti térség biztonságára kihat. Ezért ebben a helyzetben fontos, hogy mind a NATO, mind az Európai Unió szintjén egységről és szolidaritásról tegyünk tanúbizonyságot"
- hangoztatta Iohannis.
A román elnök elítélte az európai biztonsági rendszer megváltoztatására irányuló (a NATO Kelet-Európából történő kivonulását sürgető) orosz követelést, és ismételten üdvözölte Joe Biden amerikai, illetve Emmanuel Macron francia elnök bejelentését, miszerint mindkét stratégiai szövetséges kész további csapatokat küldeni Romániába, válaszul a térség biztonságát fenyegető fejleményekre.
Iohannis leszögezte: a feszültség csökkentésében a párbeszédnek kell elsődleges szerepet játszania, de arra az eshetőségre is fel készülni, hogy Oroszország katonai erőt alkalmaz Ukrajna ellen.
Románia biztonságának megerősítése érdekében konkrét tárgyalásokat folytat az amerikai és szövetséges katonai jelenlét növeléséről, intézményei pedig felkészülnek az esetleges menekülthullámra, illetve azoknak a negatív következményeknek a kezelésére, amelyek a gazdaságot, az energiaellátást vagy a pénzügyi szektort érhetik - ismertette a CSAT döntéseit az államfő.
(MTI nyomán)