Hatályba lépett kedden a kisebbségek által bírált ukrán nyelvtörvény, amely előírja, hogy miden állampolgár köteles beszélni az ukránt mint állama hivatalos nyelvét.
Az ukrán mint államnyelv működéséről szóló törvény értelmében a jogszabály rendelkezéseinek zöme a kihirdetésétől számított két hónap elteltével, azaz július 16-tól lépett hatályba, viszont az a norma, amely nyelvvizsgához köti az ukrán állampolgárság megszerzését, csak két év múlva - fűzte hozzá az UNIAN ukrán hírügynökség. A gordonua.com hírportál kiemelték még, hogy a nyomtatott sajtótermékeknek az idegen nyelvű mellett ukrán változatban való megjelentetésére 2 és fél év, helyi, azaz nem országos terjesztésű kiadványok esetében pedig öt év türelmi idő van a törvényben. Az internetes kiadványok ukrán nyelvű változattal csak 2022. július 16-tól lesznek kötelesek megjelenni.
A jogszabály ellen hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. A törvény ugyanis a
Ezen felül az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért még jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez. Az abszurd törvény betartásának ellenőrzésére "nyelvőrséget" állítanak fel. A ceausescu-i Románia legszebb napjait idéző szabályokból a Magyar Hírlapban Fedinec Csilla, az MTA TK Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa csemegézett:
- Az új hatóság büntetheti az ukrán helyesírási szabályok "szándékos megsértését" (sic!), de még az "ukrán nyelv vulgarizálását" is.
- A nem ukrán eredetű neveket még az útlevelekben sem lehet feltüntetni majd eredeti formájukban
- A kisebbségek felé kifejezetten fenyegető üzenet, hogy a törvény második pontja szerint "minden állampolgárnak kötelessége ismerni az ukrán nyelvet."
- Minden kiadó, sőt, könyvesbolt termékeinek legalább felerészben ukrán nyelvűnek kell lennie.
- Minden, nem ukránul kiadott sajtóterméket ugyanakkora példányszámban ki kell adni az államnyelven is – akkor is, ha kifejezetten a kisebbségeknek szánt lapokról van szó.
- A nem ukrán nyelvű honlapokat ukránul is elérhetővé kell tenni - akkor is, ha kifejezetten kisebbségi hírportálokról van szó.
- Minden egyes nyilvános rendezvényt ukrán nyelven kell megtartani, vagy biztosítani a szinkrontolmácsolást – akkor is, ha egyetlen ukrán sincs jelen.
E szabályok megszegése
Az ukrán mint államnyelv működéséről szóló törvényt sietve, még az új államfő, Volodimir Zelenszkij hivatalba lépése előtt, április 25-én fogadta el a parlament. Petro Porosenko leköszönő államfő pedig május 15-én alá is írta a jogszabályt. Zelenszkij május 20-án tette le a hivatali esküt.
A Jobbik áprilisban "felháborítónak és az európai értékekkel összeegyeztethetetlennek" nevezte a nyelvtörvényt, és leszögezték:
"Mindaddig, amíg Kijev nem vonja vissza a kárpátaljai magyarság mindennapi életét súlyosan korlátozó jogszabályokat, indokoltnak látják Ukrajna európai uniós és NATO-csatlakozásának blokkolását."
A jogtipró törvényt határozottan elítélte a magyar kormány is.
Zelenszkij még áprilisban, a törvény parlament általi megszavazásakor ígéretet tett arra, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a nyelvtörvényt abból a szempontból, hogy tiszteletben tartja-e a jogszabály minden állampolgár jogait.