"Számos módszer áll az Egyesült Államok rendelkezésére. Eddig nem vetettük be a teljes eszköztárunkat, amely pedig jelentősen alááshatná, sőt le is állíthatná a projektet"
- jelentette ki a diplomata a European Policy Centre nevű brüsszeli kutatóintézet rendezvényén.
"Reméljük, hogy komoly tiltakozások lesznek, mert az EU és több tagállam is azon a véleményen van, hogy az orosz energiafüggőség nem jó hosszú távú geopolitikai döntés" - mondta a Donald Trump amerikai elnök által jelölt, idén nyáron kinevezett nagykövet. Hangsúlyozta azonban: ha nem így lesz, és folytatódik az építés, Washingtonnak akkor is
"sok-sok más eszköze van, hogy megpróbálja megakadályozni a projektet".
Sondland leszögezte, hogy országa nem azért ellenzi az új vezetéket, mert több cseppfolyósított földgázt (LNG) akarna szállítani az EU-ba, hanem ennek oka, hogy "ha Európa sebezhető, akkor az erős transzatlanti kapcsolat miatt az Egyesült Államok is sebezhető".
"Nem szeretnénk, ha politikai válság esetén lekapcsolhatnák a fűtést a tél közepén"
- fogalmazott az MTI beszámolója szerint.
Sokan élesen bírálják a projektet, amelynek keretében jövő év végéig két új, összesen évi 55 milliárd köbméter - a már meglévő vezetékpárral azonos - szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó, Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlatot. Moszkva így elméletileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, ráadásul Oroszország domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.