Vasárnap reggel 6 órától este 19 óráig várják a választókat a több mint 11 ezer választókörben. Összesen több mint 8,1 millió magyar választópolgár választja meg a 199 fős Országgyűlés tagjait 106 egyéni választókerületében, illetve országos listán. Utóbbiról úgy lehet mandátumot szerezni, ha a listára az összes szavazat legalább 5 százalékát adják le.
Öt országos listára lehet szavazni, az egyéni választókerületekben azonban ennél több vagy kevesebb jelölt is lehet a szavazólapon.
A szavazáshoz
fő szabály szerint személyes megjelenés szükséges, és magunkkal kell vinni valamilyen érvényes (tehát nem lejárt) személyazonosító okmányt, ami lehet személyi igazolvány, útlevél vagy kártya formátumú jogosítvány.
Nem személyes megjelenés esetén vasárnap délig igényelhető mozgóurna ügyfélkapun keresztül, kézbesítési meghatalmazottal vagy meghatalmazással nem rendelkező kézbesítővel a szavazatszámláló bizottságnál.
Szavazni érvényesen egy jelöltre és egy listára az alatta/mellette levő körbe írt, egymást metsző két vonallal lehet. Nem tilos a szavazólapra írni, firkálni stb. Érvénytelen a szavazat, ha egynél több vagy kevesebb iksz szerepel a körökben.
Az előzetes választási eredmények várhatóan este 8-9 óra után várhatók. A végleges eredmény akár napokkal később lehet meg, ugyanis minden választókerületben van egy választókör, ahol a szavazatokat nem számolják meg, hanem az oda tartozó, de másutt (más szavazóhelyiségben vagy külföldön) leadott szavazatokat ezek közé keverik be, ős úgy számolják össze. Előfordulhat persze, hogy az adott választókerületben ennek a szavazókörnek az eredményétől függetlenül eldől a mandátum sorsa.
A listára leadott szavazatok összesítése bonyolult. A listára leadott szavazatok (ide tartoznak a határon túli őshonos magyarok szavazatai is) mellé hozzáadják a mandátumot nem szerzett jelöltekre leadott szavazatokat (ezek az úgynevezett töredékszavazatok), sőt a győzteskompenzáció nevű „rémség” (amennyivel a győztes a második helyezett előtt végzett) is ide kerül. Az így megszerzett összes szavazat alapján pedig a D’Hondt-mátrix segítségével osztják ki a listás mandátumokat.
Így azután
előfordulhat olyan helyzet is, hogy az egyik párt több listás szavazatot kap, de egy más párt szerez parlamenti többséget.
Bonyolítja a helyzetet, hogy nemzetiségi mandátum is szerezhető az Országgyűlésben. Az ehhez szükséges szavazatszám az egy listás mandátum megszerzéséhez szükséges listás szavazatok számának egynegyede. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 70 százalékos részvétel (5 millió 670 ezer listás szavazat) esetén 15 242 szavazat szükséges a nemzetiségi mandátum megszerzéséhez. Erre ténylegesen a 44 790 roma és a 22 906 német nemzetiségű szavazó által támogatott nemzetiségi listának van esélye.