A magyar vasúti hálózat fejlesztése a Lázár János által képviselt főváros-vidék szembenállítás logikával „egész egyszerűen nem tud eredményes lenni
- hangsúlyozta Lázár Jánosnak szánt bírálatát a Facebook-oldalán Vitézy Dávid, volt közlekedési államtitkár.
Vitézy felidézte, hogy pontosan egy évvel ezelőtt hirdettek eredményt a Nyugati pályaudvar megújítására és a vasúti kínálat bővítése érdekében a pályaudvar kapacitásának duplájára növelésére kiírt tervpályázaton. A győztes Grimshaw és magyar partnere, a Nautes kiváló és az építészekből, kormányzati és önkormányzati vezetőkből, közlekedési szakemberekből álló zsűri egyöntetű támogatását elnyert tervet hozott arra, miképp újítható meg az ország legforgalmasabb pályaudvara és épülhet új közpark a vágányok mellé, miképp születhet újjá a Nyugati tér a felüljáró bontásával és a villamos visszaépítésével.
Bár óriási versenyben, számos más uniós tagállam pályázatát megelőzve közvetlen, azaz nem eleve az országnak járó európai uniós forrást nyertünk el a tovább tervezésre,
sajnos a támogatási szerződést a közlekedési tárca jelenlegi vezetése nyilvános magyarázat nélkül felmondta és a forrást visszaadta, a pénz így más uniós országok közlekedési projektjeit finanszírozza majd, ha jól hallani, a Balti-államok fővárosait összekötő új vasútvonal kapja meg. Azóta pár hónap késéssel megjött a magyarázat is: a közlekedési miniszter e heti interjúja szerint a budapesti vasúti hálózat fejlesztése “presztízsberuházás”, helyette vidéken kell fejleszteni.
- mondta el posztjában a korábbi államtitkár, aki azt várja Lázártól, hogy lépjen túl a mesterséges főváros-vidék szembeállításon, mivel a vasúti hálózat fejlesztése ilyen logikán egész egyszerűen nem tud eredményes lenni.
Vitézy szerint mind az agglomerációból ingázók számára, mind az egész ország InterCity-vonatokkal való átjárhatósága szempontjából kulcsfontosságú a budapesti pályaudvarok körüli leromlott állapotok és szűk keresztmetszetek felszámolása, ezt az elmúlt évek vizsgálatai minden kétséget kizáróan alátámasztották (lásd: Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia, mindmáig hatályos).
Aki tehát a budapesti vasúti fejlesztéseket, így például az ország legforgalmasabb, mégis kapacitáshiánnyal küzdő es végletesen lerobbant infrastruktúrájú központi pályaudvarának fejlesztését akarja megakadályozni, valójában legkevésbé sem a fővárossal szemben kedvez a vidéknek, hanem csak általánosságban a magyar vasúti közlekedés fejlődését hátráltatja.
- jelentette ki.
Vitézy Dávid arra is felhívta Lázár figyelmét, hogy a mindig utolérni áhított Ausztria fővárosában egy ilyen léptékű beruházás a bécsi főpályaudvar építésével már sikerrel lezajlott, hasonló projektek pedig Prágától Varsóig nagy léptekkel haladnak előre, ugyanezért: a nagyvárosi vasúti csomópontok átjárhatóságának javítására, a fővárosban végződő vonatok helyett az országok távoli városait és a térség országait összekötő új vasúti kapcsolatok létesítése érdekében. Nyilván nem az osztrák, cseh vagy a lengyel “vidék” ellenében zajlanak ezek a beruházások, még ha a nagyvárosok vagy fővárosok területén is van rájuk szükség.
Említést érdemel viszont, mivel fontos részeredmény és pozitívum, hogy a Nyugati térre készült terveket a zsűriben is közreműködő Főváros is magáévá tette és immár a tervpályázaton győztes, felüljáró nélküli, Bajcsy Zsilinszky úti villamosos terv lett a hivatalos budapesti jövőkép a Nyugati környékének rendezésére.
- tette hozzá.
Címlakép: MTI/EPA/Martin Divisek