Vona Gábor emlékeztetett rá: tavaly decemberben 18-án jelentette be az európai bérkiegyenlítésért való küzdelem elindítását. „Egyenlő munkáért, egyenlő bért!” - fogalmazta meg akkor a Jobbik javaslatának vezérgondolatát a pártelnök. Vona most megismételte: ahhoz hogy az Európai Bizottság napirendre tűzze a kérdést, legalább hét uniós tagállamban egy év alatt egymillió aláírást kell összegyűjteni. Az elmúlt hetekben a Jobbik külügyi delegációja kelet-közép-európai körútra indult, hogy szövetségeseket gyűjtsön a kezdeményezéshez.
Kelet-közép-európai összefogást teremthet a Jobbik béruniós kezdeményezése
Hídépítésbe kezdett a Jobbik az európai bérunió támogatására Kelet-Közép-Európában. A legnagyobb magyarországi ellenzéki párt Bulgáriában, Horvátországban, Szlovéniában, Szlovákiában, Romániában, Lengyelországban, Észtországban és Lettországban keresett szövetségeseket. Gyöngyösi Márton országgyűlési képviselő, az Országgyűlés külügyi bizottságának jobbikos alelnöke szerint az európai bérunió kezdeményezése egy olyan ügy, amelynek mentén meg tudja magát határozni Kelet-Közép-Európa, hogy a régió országai meghaladva az etnikai ellentéteket, sorsközösséget vállaljanak a közös problémák megoldásában.
„A balti államoktól az Adria partjáig van egy közös érzés, van egy közös sorstudat, van egy közös tenni akarás Kelet-Közép-Európa népei között”
- mondta pénteki sajtótájékoztatóján Vona. Hozzátette: Kelet-Közép-Európában megtalálták azokat a szövetségeseket, akik támogatják a Jobbik kezdeményezését és hajlandóak tenni érte.
„Az érintett országokból egyebek mellett parlamenti és szakszervezeti képviselők érkeznek a keddi budapesti konferenciára„
- tájékoztatta a sajtó jelenlévő képviselőit a pártelnök.
„Ez lesz az első olyan ügy, amely mögé az összes kelet-közép-európai ország föl tud sorakozni”
- fogalmazott.
A pártelnök bejelentette: március 14-én, kedden délelőtt lesz egy zártkörű tárgyalás a külföldi partnerekkel Magyarországon, ezt követően árulnak majd el további részleteket a tervekről. Kérdésre elmondta: a tanácskozáson a magyar mellett szlovák, román, észt, lett, horvát, bolgár és lengyel szereplők képviseltetik magukat, de litván, szlovén és cseh érdeklődők is vannak.
Vona szerint egy olyan összefogás, egység jöhet létre, amely nagyra hivatott. Úgy vélte, a régió tagállamai most végre meg tudják majd mutatni az Európai Uniónak céljaikat, és szándékaikat.
Szégyen, hogy csak most történik mindez
A Jobbik elnöke keményen bírálta mind az Orbán-kormányt, mind annak elődeit amiatt, hogy az uniós csatlakozás óta egyikük sem foglalkozott még minimális szinten sem a bérkülönbségek csökkentésével.
Vona az eddigi miniszterelnökök mentalitását „történelmi gyalázatnak” és „szégyennek” nevezte, hiszen miközben a bérkülönbségek nem csökkentek, az árak lassan kiegyenlítődtek.
Megjegyezte: az Orbán-kormány gazdaságpolitikája is kifejezetten az olcsó munkaerőre épít, szerinte viszont ezzel teljes mértékben szakítani kell. Azt mondta, inkább arra kell építeni, hogy egy egészen új uniós szolidaritás jöjjön létre, ez azonban nem csupán a bérekről szólna, hanem új kohéziós politikáról és gondolkodásmódról is. Vona szerint erre van szükség ahhoz, hogy a kelet-közép-európai országokban versenyképes vállalatok jöhessenek létre.
„Nem alamizsnát kérünk, hanem olyan feltételrendszer kialakítását, amivel versenyképes vállalkozások alakulhatnak meg”.
Az Unió őszödi beszéde
Vona egyúttal kitért arra is, hogy az Unió egy igazságtalan módszertan szerint alakítja gazdaságát, és ez nem is feltétlenül történik véletlenül: ezalatt Günther Oettinger német uniós biztos nemrég megjelent interjújára gondolt, amiben arról beszélt, a németek jól járnak a keleti országok támogatásával, mivel azok a német munkaadó cégeken keresztül visszacsorognak a saját gazdaságukba. Vona Gábor szerint ez az Európai Unió őszödi beszéde volt.
A pártelnök emlékeztetett, hogy ezeket a bírálatokat ők már évek óta hangoztatják, „de csak legyintettek erre”. Úgy vélte, Magyarország nem biztos, hogy nettó kedvezményezettje az EU-nak, ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy ki kéne lépni, hanem azt, hogy egy új, igazságosabb, szolidáris unióra van szükség.
„Ha van mostohagyerek, akinek a sorsát rosszul kezelték, az Magyarország.”
Arról is beszélt, hogy a magyar bérek még a térségben is elmaradnak az átlagos növekedéstől: míg regionális szinten 60 százalékos növekedés történt, nálunk ez mindössze 16 százalék.
A Jobbik elnöke szerint egy történelmi folyamat indulhat el a béruniós kezdeményezéssel, és bíznak abban, hogy a hazai szervezetek is támogatni fogják ezt.