A héten kezdte tárgyalni a magyar Országgyűlés az új erdőtörvény-tervezetét, amely kapcsán egyből is felcsaptak az indulatok. A felállás a szokásos, az egyik oldalon a természetközeli, fenntartható gazdálkodás hívei, a másik sarokban pedig a gazdasági szempontokat hangsúlyozó érdekkörök állnak.
A WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület hétfői közleményében úgy fogalmazott: a tervezetben a lazító jellegű módosítások az erdők intenzívebb gazdasági hasznosítását tennék lehetővé, ugyanakkor a védelmi és közjóléti funkciók terén visszalépés várható. Attól tartottak, a módosítás elsősorban arra irányul, hogy az erdők gazdasági célú hasznosítása kevésbé szigorú körülmények között történhessen.
„A módosítás elsősorban arra irányul, hogy az erdők gazdasági célú hasznosítása kevésbé szigorú körülmények között történhessen. Az erdőterület megszüntetésének, az erdőfelújítások kivitelezésének, vagy az erdőket behálózó ún. közelítő nyomok kialakítási szabályozásának lazítása középtávon szétszabdalt erdőtömböket, felújítatlan erdőterületeket, degradált állományokat eredményezhetnek. A kultúrerdők és faültetvények vágáskora megszűnne, az idegenhonos invazív fafajú telepítéseket az őshonos fafajú erdőktől távol tartó védőzóna pedig a felére csökkenne a tervezet szerint” – közölte még hétfőn Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdővédelmi Programjának vezetője. Szerinte ugyanis
„az állami erdőterületen részlegesen előírt folyamatos erdőborítás kötelezettsége a módosítás szerint lecsökken, ismét nagyobb teret adva a tarvágásnak. További figyelmet érdemel, hogy a tervezet szerint a folyamatos erdőborítást kisméretű tarvágásokkal (ún. átmeneti üzemmód) is biztosítani lehet majd, ami alapvető szakmai ellentmondást teremt a célok és a megvalósítás módja között. A káros hatást tovább erősíti, hogy az árvízvédelmi, illetve honvédelmi rendeltetések még védett területeken is prioritást kapnak”.
A természetvédő szervezetek szerint a jelenlegi tervezet erdeink védelmi és közjóléti funkcióiban visszalépést fog előidézni.
A válasz nem maradt el, szerdán már az Országos Erdészeti Egyesület, valamint a magánerdő-gazdálkodókat képviselő Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége is közös állásfoglalást juttatott el az MTI-hez. Úgy látják, a több évig tartó folyamatos egyeztetések, viták és tárgyalások során formálódó erdőtörvény parlament elé került szövegének tartalmáról és időszerűségéről elismeréssel nyilatkozott több ellenzéki párt képviselője és több természetvédelmi civil szervezet is. Éppen ezért tartják érthetetlennek a természetvédők hétfői "pálfordulását", miszerint az erdőtörvény módosításának tervezete visszalépés az erdők védelmi és közjóléti funkcióiban.
Lapunk megkereste Gálhidy Lászlót, hogy valóban visszafordultak-e a damaszkuszi úton. A szakember ezt cáfolta, mint mondta folyamatosan véleményezték a tervezetet, és a tavalyi év elején is erős kritikával érték a koncepciót. Azokra a pontokra, amelyek szerintük visszalépést jelentenének, már akkor felhívták a figyelmet - és erről egyeztettek is a Földművelésügyi Minisztériumban is, "de nem jutottunk egyességre" - fogalmazott.
Gálhidy László ezért sem érzi úgy, hogy a természetvédő szervezetek pálfordulást hajtottak volna végre, szakmai véleményük mellett ugyanakkor kitartanak.
A jövőt firtató kérdésünkre a WWF munkatársa elismerte, a magyar erdő, hazánk egyik legfontosabb természeti kincsének a sorsa most már a magyar képviselőkön múlik.