Igaz, még tavaly év végén jelent meg a Diktátor legutóbbi, új dalokat, és koncertfelvételeket egyaránt tartalmazó, A hős kisteknős címet kapott albuma, de a koronavírus okozta karantén idén őket is megtorpanásra késztette, így szinte semmilyen szinten nem tudták kifuttatni ezt a – Nail Records áldásos tevékenységének köszönhetően kiadott – anyagot. Azonban holnap végre újra színpadra állnak, és a tervek szerint a következő hónapokban jó néhány helyen felbukkannak majd, így eljött az idő, hogy elbeszélgessünk egy kicsit az 1986-ban (!) indult – a hazai underground metal színtéren kultikusnak számító – debreceni zenekar vezetőjével, az énekes/gitáros Derzsi Vezérrel. Mivel súlyos mulasztást orvosolunk ezzel az interjúval, hiszen Magyarország egyetlen animal metal bandája – egy rövid lemezajánló kivételével – még nem szerepelt portálunkon, ezért nem csak a meghökkentően egyedi kiállással bíró kiadványt jegyeztük fel témaként a kérdéssorba, hanem egy rövid pályafutás-összegzést is kértünk tőle.
- Mivel „újoncok” vagytok a portálon, elsőként egészen a kezdetekig, azaz a zenekar megalakulásáig, egész pontosan 1986-ig tekintsünk már vissza! Mivel a dicső nyolcvanas évekről beszélünk, a rock és metal aranykoráról, milyen elképzelésekkel indult a banda? Mik voltak a legszerényebb és a legmerészebb célkitűzéseitek?
- Az akkori Week-End formációt alakítottuk át, és ahogyan a névválasztásból is kitűnik, mindenképpen egy szigorúbb vonalat kívántunk követni. Megmaradtunk ugyan hétvégi zenekarnak, de merészebb szövegek, súlyosabb mondanivalók és zúzósabb dallamok kerültek elő a tudatalattinkból.
- Mind zeneileg, mind a szövegvilágotokat tekintve egy nagyon karakteres megszólalású, szerintem azonnal felismerhető stílusban mozgó, és nem túlzás, mára a hazai underground metal színtér egyik kultikus csapatává érett a Diktátor. Minek köszönhető, hogy az eltelt évtizedek alatt ennyire önazonos tudott maradni a zenekar, miközben stílusirányzatok jöttek-mentek?
- A kezdeti kísérletezések után viszonylag hamar trióvá konszolidálódott a csapat, ami eléggé behatárolta a megszólalást és a zenei lehetőségeket. Azonban személy szerint ennek nagyon örülök, mert ez a formáció áll hozzám a legközelebb. A folyamatos tagcserék arra késztettek, hogy mindent fel kellet, hogy vállaljak a zenekaron belül, hogy haladjon a szekér. A szövegírás, zeneszerzés és a háttérmunkák, mind az én vállaimon nyugszanak, emiatt sokszor akad is torlódás, vagy elmaradás, de igyekszem mindig úgy szervezni az attrakciókat, hogy a társaimnak is megfeleljenek a dolgok, a dalok és az egyebecskék. Maximálisan figyelembe kell venni a tagok képességeit és korlátait, no és az eddigi irányt is, de ez nem teher, hanem feltöltődés a számomra.
- 34 év elteltével milyennek látod a zenekar pályafutását? Valamint, elégedett vagy a színtéren elfoglalt helyzetével?
- Ahhoz képest, hogy nekem eszembe sem jutott, hogy mit lehetne építeni ilyen sok dalból és lemezből, teljesen elégedett vagyok. Azt már biztosan tudom, hogy egy zenekart, vagy egy stílust „befuttatni” sokkal bonyolultabb dolog, és talán nem is működik megalkuvások nélkül, de én szeretek így lenni a bőrömben, ahogyan vagyok. És annak különösen örülök, ha a kollégáim is jól érzik magukat mellettem, de ha a közönség is így érez, az meg már egyenesen a mennyeknek országa.
- Tavaly év végén jelentkeztetek legutóbbi albumotokkal, amelyen új dalok, valamint koncertfelvételek kaptak helyet. Mivel az új szerzemények már-már konceptjelleggel bírnak, így ez egy remek alkalom, hogy tisztázzuk, mi is az az animal metal? Illetve, hogy hogyan is alakult ez ki, miért ez lett a befutó a zenekar számára?
- Már a metalos korszak kezdetén sem akartuk kikötni a zenekar kis hajóját egyik irányzat révében sem, és ahogyan azt Szabó Józsi Emil zenésztársam megfogalmazta: ez egy állat zene, amit csinálni kell, mint az állat. Ennyi! Az utóbbi időkben pedig eljátszottam azzal a gondolattal, hogy végre egy teljesen állatos lemezt kellene megírni, és ebbe az irányba tendál A hős kisteknős is, de ez még csak a kezdet. Érdekes, hogy ehhez az anyaghoz pont a Lehet, hogy… nóta született meg elsőként, ami ugye nem olyan, utána viszont jött ez az állatos őrület, mert, hogy legyen valami arculata is ennek a zenekarnak… (nevet) Ha az állatokról írok, akkor áttételesen nagyon is kirajzolódnak az emberi karakterek, mindamellett van egy aranyos kis bája és humora is a mutatványnak.
- Nem akarok pimasznak tűnni, de miért kellett több mint három évtizedet várni az első hivatalos Diktátor koncertlemezre?
- De, de, jó a kérdés! Elsősorban azért, mert mindig születtek új dalok, amiknek a megjelentetését akkor fontosabbnak tartottuk. Azt már nem is mondom, hogy mire egy-egy lemez megjelent, akkorára hol az egyik, hol a másik tag lecserélődött, ahogyan a koncertlemeznél is. Ez utóbbi miatt nem is jelentettünk meg róla videót, pedig a közönség igazán megérdemelte volna!
Egy debreceni Kaptár Klubos, és egy hajdúszoboszlói Rock Cafés koncert lett felvéve, ráadásul képként is, azaz több kamerával is, mert az eredeti terv az volt, hogy a CD mellé egy Diktátor DVD is megjelenik. Utóbbit a fentebb említett ok miatt ejtettük, maradt az egylemezes kiadás. A hangot csatornánként rögzítettük, és én itthon megkevergettem az anyagot. Nyilván, a hangzás nem a legprofesszionálisabb, és ahol egy kicsit melléfogtunk, vagy valami hamiskás volt, az is hallatszik, de eddig még mindenki azt mondta, hogy ahhoz képest, hogy koncertfelvétel, és hogy hogyan készült, nagyon jó lett, megvan benne az élő előadás feelingje.
- A maximálisan egyedi borítót kapott lemez címadó dala, A hős kisteknős megjelent szöveges videóként is, viszont tervbe volt véve tavaszra egy imidzsklip készítése, de gondolom, azt „elvitte” a koronavírus, mint sok minden mást is.
- Igen, a vírus sok mindent megváltoztatott. Mikor a test korlátozva van, akkor a lélek még szabadabban szárnyal, így ismét születtek új dalok. Ezek közül fog majd az egyik klipet kapni, és így próbálunk a hátrányból előnyt kovácsolni. Jó néhány koncertünk elúszott, betartottuk az előírásokat és sokáig nem gyakoroltunk, de most már újra csőre van töltve a csapat és jönnek az új bevetések.
- Ennek első ékes bizonyítéka, hogy augusztus 29-én végre újra színpadra álltok, egy fővárosi klub mini fesztiválján játszotok...
- Az S8 Underground Club adott lehetőséget számunkra, hogy most szombaton folytathassuk a lemezbemutató turnénkat, és ahol 23:20-tól hajnal 01:00 óráig fog dübörögni az Animal Metal. Mindenkit szeretettel várunk a „béke és szeretet” jegyében! De leszünk még a közeljövőben szeptember 12-én Hajdúszoboszlón, a Rock Caféban, szeptember 25-én Nyíregyházán, a Szmog Rock Music Pubban, de december 5-re is van már meghívásunk Miskolcra, a Collins Rock Clubba - melyeknek szívesen teszünk eleget. Közben persze készülünk 2021-re egy új állatos lemezzel, amikor is 35 éves lesz ez az elpusztíthatatlan zenekar, a Diktátor, és az Animal Metal!