Megnéztük a 300 milliós szamosi élményteret, de Shreket nem találtuk

Kilátó, amire nem lehet felmenni, keszegsütő, ahol nincs mit sütni, úszómalom, ami makett és ha épp működne is, csak egy cigisdobozt őrölne. Kiderült, hogy Shrek mégsem magyar, de mindegy is, mert az Ogre-tanya be van zárva. Hogy mindezt megnézzük és megtudjuk, egészen az ország keleti csücskéig kellett utazni.

300 millió forintból készült el az úgynevezett Szamosi Élménytér. Az EU-forrásokból megvalósított projekt célja a helyi turizmus fejlesztése volt, ám a végeredmény, fogalmazzunk úgy, kissé felemás lett.
 
 
Géberjén, Győrtelek, Ököritófülpös, Fülpösdaróc, Tunyogmatolcs. Kis- és aprófalvak a Szamos, valamint Holt-Szamos partján, az ország legkeletibb pontján, hazánk egyik legszegényebb vidékén.
 
Mivel a környék mindig is nagyban függött a Szamostól, a folyóval együtt élt, adott volt, hogy az egyébként csodálatos környezetet a turizmus szolgálatába állítsák. Az ötlet nem ördögtől való, a kanyargó Holt-Szamos által körbeölelt települések valóban - ahogy szokták mondani súlyos képzavarral - ékszerdobozai lehetnének a régiónak. 
 
A Jót és Jól Egyesület gondoskodásában elkészült élménytér azonban egyelőre minden, csak nem sikertörténet, élményeket szerezni pedig peches esetben annyi esélye van az egyszeri járókelőnek, mint egy palánk nélküli kosárlabdapályán.
 
Elsőnek a Győrteleken kialakításra került keszegsütőt keressük. Szó szerint, mert egy ideig nem találjuk, aztán meg a kedvünk megy el tőle. Táblák, információ sehol, útbaigazítás sehol, de talán jobb is, mivel a falu leglepukkantabb részén található, "kint a szarban, mocsokban a cigánysoron", ahogy egy helyi lakos fogalmaz, miután folytatja útját a boltból hazafelé, immár a jól megérdemelt sörével a kezében. Ez még hagyján is, mivel aki idetéved, keszegezni úgysem fog,  a Holt-Szamos vize ugyanis "gázos" - tudjuk meg a helyiektől, vagyis csak hal nincs benne. 
 
Sebaj, haladjunk, irány Géberjén. Itt vár ránk az Ogre-tanya az életnagyságú Shrek-figurákkal, a korcsolyapálya, és az úszómalom. El vagyunk kényeztetve - gondolnánk elsőre. Pedig: a népszerű mesehősről elnevezett mesepark zárva, se ember, se ogre, se szamár, pedig állítólag üzemelnie kéne, ahogyan a korcsolyapályának is, ám azt épp felújítják, mivel az elméletileg télen-nyáron üzemelő, műgyantás játéktér már az első télen - szétfagyott. Ez igen, meredünk büszke tekintettel a távolba, ha a legendás magyar leleményesség találkozik a szinte korlátlanul áramló EU-s pénzekkel, még erre is képesek vagyunk, egy korcsolyapályára, ami nem bírja a hideget; határ innentől már nincs is, jöhetnek akár a nyáron kiszáradó szabadtéri strandok, vagy a vezeték nélküli vezetékek.
 
 
De vissza a jelenbe, hovatovább a múltba: a Shrek-tanyáról megtudunk egy érdekességet: Kovács Sándorné, a Jót s Jól Egyesület vezetője, Kovács Sándor fideszes országgyűlési képviselő felesége korábban azzal magyarázta a gyerekeknek szánt tanya megépítésének kulturális létjogosultságát, hogy Shrek tulajdonképpen magyar volt, hiszen a Wikipédián található szócikk szerint az ogre a Hongrois (magyar) szóból ered. Később az álláspontot revideálták, nagy valószínűséggel belátták ugyanis, hogy ahogy Jézus, úgy a zöld mesefigura sem kapcsolódik szorosan a magyarság eredettörténetéhez, ide értve az annak legmeredekebb, Badinyi Jós Ferenc fantáziáját is megszégyenítő kóros elváltozásait.
 
De vissza a Szamos vidékére: még itt sem kenődtünk el, az igazán jól sikerült ráckevei úszómalmot ismerve várakozva tekintettünk a géberjénire. 
 
Hiba volt. 
 
 
A kis-dunai stégeken düledező, direkt, szántszándékkal randára eszkábált horgászházak jobban hasonlítottak egy úszómalomra, mint a géberjéni, ami ráadásul egy elhajított cigisdobozt leszámítva még üres is volt. Ezért nem érte meg odazötykölődni, attól rettegve, hogy a vendégmarasztaló kátyúban hagyjuk a kocsi egyik kerekét, mivel az odavezető út értékelhetővé tétele is kimaradt a projektből.
 
De legalább felújították a Jékey-kúriát (nem is lett rossz), ahol ökoturisztikai élményteret rendeztek be - olvastuk korábban az MTI beszámolójában, mivel - nyilván már sejtik - ez is zárva volt.

Szatmári kilátástalanság

Na de talán majd Fülpösdarócon! Vár ránk a kilátó, pardon: élménytorony. 
 
Ha nyitva lenne.  Nincs nyitva, telefonálni kéne, hogy jöjjön a kulcsos ember, már ha épp otthon van és ráér, a magasság nyújtotta élmény befogadásától így a hidegre való tekintettel eltekintünk.
 
 
Az apró, alig négyszáz lelkes falucska két omladozó templomával, elnéptelenedéssel, munkanélküliséggel sújtva nézegetheti éjjel-nappal a drága pénzen felhúzott, amúgy nem látogatható tornyát. 
 
Tudásszomjunkat néhány táblával olthatjuk, már ha épp a megfelelőnél állunk meg olvasgatni, mert találunk üreseket is, szépen, szabályosan körberakva, ez vélhetően valamiféle filozófiai tanösvény akart lenni nagy gondolkodók számára, gondoljuk jóindulattal, ha nem feltételezzük, hogy pusztán csak a feliratok maradtak le róluk.
 
 
Van viszont rozsdás rezsó és egy világítás és papír nélküli pottyantós vécé is - ez volna itt hivatalos nevén a szatmári családok pihenőhelye, amiből arra következtetünk, hogy Szatmár népe, állítson bármit is a KSH, igencsak szorgalmas lehet: tippünk szerint inkább végez bármiféle munkát, mintsem a fent ismertetett helyen töltse pihenőidejét.
 
 
 
Persze túl szigorúak sem akarunk lenni: a Szamosi Élménytér nyilván tavasztól-őszig kínál több lehetőséget, bár a helyiektől megtudtuk, hogy a kötelező programként idehozott diákcsoportokon kívül túl nagy tolongás eddig sem volt.
 
Elnézve a projekt jelenlegi állapotát, ez jövőre sem fog változni.
 

És az önkormányzati élménytér

Az élménytérre vezényelt diákcsoportokról egyébként már az a Tárkányi Sándor mesélt portálunknak, aki rövid ideig Géberjén polgármestere is volt, az általa elmondottak pedig talán még egy Hunor és Magor oldalán a csodaszarvas után öles léptekkel baktató Shrek mítoszánál is szürreálisabbak.
 
Tárkányit 2010-ben Kovács Sándor polgármester, fideszes országgyűlési képviselő kérte fel, hogy induljon el képviselőjelöltként az önkormányzati választáson az ő csapatában, a Fidesz-KDNP színeiben. Rövid gondolkodás után igent mondott. A polgármester újra Kovács Sándor lett, a másfél éve a településen élő Tárkányit pedig a legtöbb szavazattal választották meg képviselőnek, ami mindenkit megdöbbentett, leginkább Kovács Sándort. A szintén általa felkért Máténé Vincze Andrea ugyanis nem került be a testületbe, holott a politikus szándéka az volt, hogy felkérje őt alpolgármesternek, később, mikor összeférhetetlenség miatt távozik a posztjáról, akkor pedig Vincze Andrea vegye át a falu vezetését.
 
Így viszont Tárkányi lett az alpolgármester, Vincze pedig a testületből is kimaradt. Kovács Sándor azonban egy huszárvágással megoldotta a problémát: a testület alakuló ülése után azzal a javaslattal állt elő, hogy Máténé Vincze Andreát kérjék fel külsős alpolgármesternek, amit a törvény lehetővé tesz. Így alakult ki az a helyzet, hogy az 562 fős Géberjén településnek két alpolgármestere lett: Tárkányi fizetés nélkül, Vincze Andrea pedig fizetéssel. Ahogy az várható volt, Kovács Sándort megválasztották a megyei közgyűlés alelnökévé, és összeférhetetlenség miatt lemondott. A 2011 márciusi időközi választásig Tárkányi Sándor látta el a polgármesteri teendőket, és látva az önkormányzat siralmas anyagi helyzetét, megszüntette Máténé Vincze Andrea külsős alpolgármesterségét. 
 
- Közeledett a választás, de eszem ágában sem volt elindulni a polgármesterségért, az idő előrehaladtával azonban egyre világosabbá vált, hogy csak a Fidesz-KDNP-s Andreából lehet polgármester. Többen is el akartak indulni vele szemben, ám mindenkit lebeszéltek, sorra léptek vissza a jelöltek - meséli Tárkányi, aki úgy látta, az embereknek joguk van választani, így ha senki nem mer elindulni a kormánypárti jelölttel szemben, megteszi ő.
 
- Már ekkor megkezdődött a kicsinálásom, igyekeztek mocskolni, besározni, de minden nyomás ellenére én nyertem meg a választást - mondja.

Kaotikus helyzet, eltűnt milliók

Mikor azonban belelátott az önkormányzat ügyeibe, szinte a sírás kerülgette. Elmondása szerint hamis számlák sorára bukkant, volt, mikor néhány lapátra, ásóra és villára 324 ezer forintot számláztak le. Olyan gépkocsikra számoltak el több ezer kilométer utáni utazási költségeket, melynek a tulajdonosa már rég el is adta az autót, csak erről az önkormányzatnál épp nem tudtak - de nem is igazán érdekelte őket. Ennél is érdekesebb a telefonok ügye: az önkormányzat közel száz mobiltelefonos előfizetéssel rendelkezett a Vodafone-nál, melyeket a volt polgármester ismerősi köre használt. A számlát a település fizette, a pénzeket viszont nem szedték be mindenkitől, így az ebből származó kintlévőség több mint 3 millió forint volt - arról persze nem vezettek nyilvántartást, hogy ki mennyivel tartozik, sokaknak nem is kellett fizetni. Nagyon sok volt a csak szállítóleveleken szereplő tartozása az önkormányzatnak, meghaladta a tízmillió forintot. Mivel ez az összeg nem volt leszámlázva, nem szerepelt a tartozások között, a szállítólevelet kibocsátónak így nem kellett az áfát mindaddig megfizetnie, míg a számlát ki nem állította. A számlát pedig csak akkor állítja ki, amikor az önkormányzat tud fizetni.
 
Hiába szembesült azonban a fentiekkel Tárkányi, mikor a fenti problémákat jelezte a hatóságoknál, a rendőrök nála tartottak házkutatást, mondván, ellopta a bizonyítékokat - melyeket polgármesterként nyilvánvalóan láthatott. Elapadtak a források is, a falu mindössze 980 ezer forintos normatívához jutott, amiből a legalapvetőbb feladatokat sem lehetett megfelelően ellátni. Hogy segítsen a települése helyzetén, saját vállalkozásaiból 10 milliókat fordított foglalkoztatásra és fejlesztésre, ezeket a pénzeket el is bukta. 2011 októberéig bírta, végül beadta a lemondását.
 
"Komoly érdekeket sértettem, s véleményem szerint az eltávolításom ennek köszönhető" - fogalmazott.
 
A következő polgármester természetesen a fideszes Máténé Vincze Andrea lett, és csodák csodájára megindultak a források is: Géberjén 30 milliós önhiki-támogatást kapott, az uniós pénzekből pedig komolynak aposztrofált fejlesztésekbe fogtak. 
 
Kovács Sándor országgyűlési képviselő 2015-ben az Echo TV Mélymagyar című, Bayer Zsolt által vezetett műsorában azzal büszkélkedett, hogy a településre 1,813 milliárd forint érkezett általa - ez a pénz azóta vélhetően a kétmilliárd forintot is meghaladta - a helyszínen tapasztaltak alapján nem túl sok látható eredménnyel.
 
Tárkányi Sándor szerint egyébként nem Shreknek, hanem Lúdas Matyinak kellett volna emléket állítani a környéken - a mese kötődik a helyszínhez, ráadásul aktualitása is volna.
 
Kovács Sándor, és a vele gyakorta Géberjénben borozgató Bayer Zsolt úgyis megszólalásig hasonlít Döbrögire.
 
 
De ki tudja, tesszük hozzá optimistán, ha az egyik ilyen alkalom során elég bor fogy az este, ami felől semmi kétségünk nincs, újabb nagy álmok, víziók születhetnek. Talán egyszer még Shrek is magyar lesz.