A délvidéki magyarok elárulására készül a kormány

A délvidéki magyarság jogainak érvényesítésére és bővítésére történelmi lehetőséget kínálnak Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásai, később azonban erre már nem lesz lehetőség– mutatott rá Szávay István az Országgyűlésben. 

A jobbikos képviselő felszólalásának elején távozott az ülésteremből Homolya Róbert államtitkár, így a délvidéki magyar közösség problémáit a Ház elé hozó felszólalást

a kormány egyetlen tagja sem hallgatta meg. 

A Jobbik támogatja a kormány délvidéki gazdaságfejlesztési programját, ám a pénz „csak egy dolog” - mutatott rá Szávay. 

A politikus leszögezte: a magyarság jogainak bővítésére „most és nem az uniós csatlakozás megvalósulása után van lehetőség.” Éppen ezért tartja elfogadhatatlannak, hogy Orbán Viktor és a Fidesz számos más politikusa is egyértelműen kijelentette, hogy semmilyen, a délvidéki magyarság érdekében megfogalmazott feltételt nem kívánnak szabni Szerbia EU-csatlakozásának támogatásához. 

„Hasonló árulásra készülnek tehát, mint tették azt 2005-ben Románia esetében.”

 - mutatott rá Szávay. 

A képviselő idézte Semjén Zsoltot, aki szerint a kulturális autonómia „de facto megvalósult a Vajdaságban”, illetve a miniszterelnököt, aki 2016 novemberében úgy nyilatkozott, hogy „Szerbia szívügyének tekinti az országban élő magyarokat, messze kiemelkedik Európában a kisebbségeket támogató politikájával”.

Ezzel szemben azonban

 - Szerbia a mai napig adminisztratív eszközökkel akadályozza az 1944-45-ös megtorlások áldozatainak rehabilitálását és kárpótlását.

 - Szinte csak a délvidéki magyar többségű településeken helyezik el a koszovói, jórészt cigány menekülteket. 

 - November 25., azaz a Vajdaság Magyarországtól való 1918-as elszakadásának évfordulója, pontosabban az ezt kimondó újvidéki szerb népgyűlés dátuma szerb állami ünnep lesz.

 - A Magyar Nemzeti Tanácstól jogköreit alaposan megnyirbálta a szerb alkotmánybíróság.

 - Belgrád a koszovói szerbekre naponta többet költ, mint a Magyar nemzeti Tanácsra egész évben.

 - A pénzhiány és a privatizálás miatt olyan régóta működő és a közösségi megmaradás szempontjából fontos magyar orgánumok szűntek meg mint például a Szabadkai Rádió. 

sorolta a tényeket Szávay.

Hozzátette: nem tartja véletlennek, sokak szerint 

„a magyar-szerb barátkozás a valóságban csupán annyit jelent, hogy Szerbia nagylelkűen hozzájárul ahhoz, hogy a Fidesz forintmilliárdokkal támogassa az őt mindenben kritikátlanul kiszolgáló Vajdasági Magyar Szövetséget és annak holdudvarát, miközben az e támogatások után járó és a szerb költségvetésbe befizetett áfa összege is magasabb, mint amit a szerb kormány a délvidéki magyar nyelvű adófizetőire összesen elkölt.” 

A politikus emlékeztetett rá, hogy nemrégiben,  a jogvédő-monitorozó körúton Délvidéken járó Morvai Krisztina EP-képviselő zentai előadását éppen a VMSZ próbálta meg ellehetetleníteni. 

Rámutatott: a körúton tapasztaltak is megerősítik, hogy a szerb állam hiába biztosítja jogszabályi szinten például az anyanyelv használatát, magyar nyelvű formanyomtatványok vagy magyarul tudó hivatali tisztségviselők nélkül

mindez a gyakorlatban szinte egyáltalán nem érvényesül. 

„2018-tól a Jobbik-kormány akkor lesz barátja Szerbiának, ha Belgrád biztosítani fogja a délvidéki magyarság széles körű területi autonómiáját, és államalkotó nemzetként, nem pedig elűzni kívánt kisebbségként fogja kezelni a helyi magyarságot.”

szögezte le Szávay István.

A politikus szerint most, Szerbia uniós csatlakozása előtt van lehetőség eredményeket elérni, amivel a horvátok, bolgárok és románok élni is kívánnak. A képvielő arra kérte a kormányt,

„önök se legyenek gyávák.”

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Balogh Gábor

Friss