A problémákra Kesztyüs Attila, a Jobbik alelnöke, balaton-parti helybéliként hívta fel a figyelmet saját közösségi oldalain közzétett videóiban. Mint mondja, Balatonmáriafürdőn ma már olyan állapotokat látni, amelyek néhány éve még elképzelhetetlenek voltak: a déli parton hatalmas száraz területek jelentek meg ott, ahol korábban a víz állt.
Kesztyüs szerint a Balaton vízháztartásának problémáit nem lehet tovább félresöpörni. Évtizedeken keresztül folyamatosan alakítottuk át és használtuk ki a tó környezetét, miközben a vízgyűjtő területeket, köztük a déli berkeket is lecsapoltuk. Ahelyett, hogy a vizes élőhelyeket megőriztük volna, egyre több vizet engedtünk el. Ennek következményeit most maga a Balaton viseli.
A vízhiány ráadásul nem pusztán környezetvédelmi kérdés. Közvetlenül érinti a térség gazdaságát és turizmusát is. Kesztyüs szerint egyre többen már nem a régi balatoni nyaralás miatt érkeznek, hanem szinte katasztrófaturistaként nézik, mi maradt a korábban ismert Balatonból.
Közben a vendéglátósok helyzete is egyre nehezebb. Rengeteg üzlet ki sem tud nyitni, mások bezárnak vagy eladósorba kerülnek. A munkaerő és a rezsi költségei az egekbe szöktek: Kesztyüs olyan vendéglátóssal is beszélt, akinek elmondása szerint hétszeresére nőtt a rezsije. Ezek után nehéz elvárni, hogy a szolgáltatások ára változatlan maradjon.
A Balaton turizmusát ezért újra kell gondolni – nem egymástól elszigetelt településekben, hanem egyetlen, összehangolt rendszerben. A turizmust, a mezőgazdaságot, a vízgazdálkodást és a háttértelepülések fejlesztését együtt kell kezelni. A vállalkozókat nem pusztán ellenőrizni, hanem segíteni kell, valódi támogatást és kiszámítható működési környezetet biztosítva számukra.
Különösen fontos lenne a fiatal, új szemléletet hozó vállalkozók támogatása is. Olyanoké, akik külföldi tapasztalattal, új ötletekkel és korszerű szolgáltatásokkal képesek lehetnek megújítani a balatoni turizmust.
A Balaton ugyanis nem csupán egy turisztikai célpont. A tó ökológiai, gazdasági és társadalmi szempontból is kiemelkedő érték. Ha nem kezdünk el végre hosszú távon gondolkodni a víz megtartásáról és a térség működésének átalakításáról, könnyen lehet, hogy néhány év múlva már nem az lesz a kérdés, mennyibe kerül egy lángos a Balatonon, hanem az: marad-e még olyan Balaton, ahová érdemes eljönni?