A cikk szerzője szerint, ha nem fog össze a töredezett baloldali és liberális ellenzék, akkor a 2018-as magyarországi választás „két nacionalista, bevándorlásellenes és erősen oroszbarát párt között dőlhet el”. Ugyanakkor miközben a Fidesz olyan retorikát vesz fel, amely korábban csak a szélsőségeknek volt fenntartva, a Jobbik az ellenkező irányba mozdul, „kétségbeesetten próbál vonzó lenne a centristák számára és megmenekülni a politikai irrelevanciától”.
"A fenyegető demográfiai katasztrófát a belső etnikai arányok drasztikus eltolódása is súlyosbítja"
– idézi a Politico cikkének szerzője a Jobbik 2010-es programját. Majd hozzáteszi: abban az időszakban még politikai tabu volt etnikai homogenitásra utalni, és a Jobbik volt az egyetlen párt amely nyíltan beszélt arról, hogy növelni kell Magyarország fehér, keresztény populációját. Hét évvel később azonban az etnikai status quo megőrzése központi témája Orbán Viktor platformjának.
„(...) kik azok, akik egy rossz ügy oldalán állnak, akik föl akarják lazítani az európai kultúrát, kevert népességet akarnak Európában, rossz ügyet szolgálnak, és szemben állnak az európai és a magyar nép többségének akaratával, vagyis antidemokraták”
- fogalmazott Orbán július 21-én a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Magyar politikusok, köztük Orbán néhány párttársa a kormányfő választási stratégiája részének tartja, hogy felvállal bizonyos szélsőjobboldali retorikákat és politikákat. A szerző emlékeztet rá: a Jobbik 2014-ben húsz százalékot szerzett, jelenleg a második legnagyobb párt a parlamentben a Fidesz után.
„Orbán attól félt, hogy jobbról fogják támadni”, amikor elkezdődött a migrációs válság
– nyilatkozta a Politiconak egy vezető Fidesz-tisztségviselő, aki neve elhallgatását kérte.
A cikk felidézi, hogy Orbán kormánya kerítést épített a déli határra és megtagadta a részvételt az EU migránselosztási rendszerében. A migrációval való szembenállás központi témája lett minden kormányzati beszédnek és Orbán médiaszerepléseinek, félresöpörve szinte minden más politikai ügyet.
„Politikailag okos döntés volt” beelőzni a Jobbikot a migrációs politikában
– mondta a neve elhallgatását kérő tisztségviselő a lapnak, hozzátéve:
„Más kérdésekben nem jellemezném a Fideszt szélsőjobboldaliként. Egy közép-európai keverék.”
A cikkíró szerint Orbán számos ellenfele számára a miniszterelnök migrációs álláspontja csak egy újabb jele annak, hogy elmosódott a vonal a korábban mérsékelt jobboldalinak tartott párt és a szélsőjobb között. Azt is írja, hogy a Fidesz kritikusai szerint a kormánypárt egy nacionalista, irredenta és antiszemita retorikát vesz fel, amelyet korábban elsősorban a Jobbikhoz társítottak. Ennek bizonyítékaként tálalják, hogy
„a Fidesz méltat megosztó, a II. világháború korszakához tartozó politikusokat, a kormány kritikusait és a független médiát bábmesterként irányító figuraként mutatja be a Magyarországon született, zsidó amerikai pénzembert, Soros Györgyöt, és emléknapot szentelt az 1920-as trianoni megállapodásnak (ahol Magyarország elvesztette területe kétharmadát).”
A cikk szerint miután a Fidesz beelőzte a migrációs politikában, és egy olyan kormánnyal néz szembe, amely részben átvette nacionalista retorikáját, a Jobbik megpróbál egy inkább mainstream erővé válni, amely vonzó a kiábrándult Fidesz-szavazók számára.
„Hivatalosan a párt most az identitáskérdések helyett arra koncentrál, hogy rávilágítson a kormányzati korrupcióra és gazdasági célokat képviseljen, mint az európai bérunió” – írja a cikk szerzője.
A Politico megkeresésére Vona Gábor, a Jobbik elnöke és miniszterelnök-jelöltje a lapnak azt írta:
"A Jobbik egy radikális rétegpártból olyan néppárttá érett, amely képes kormányozni az országot, miközben a Fidesz kormányzó néppártból egy szélsőséges párttá vált, amely bármire képes a hatalomért."
Vona azt is írta a lapnak:
"A Soros-ellenes kampánnyal a Fidesz a Jobbik jobboldali szavazóira pályázik, miközben a polgári, konzervatív értelmiség egyre nagyobb csoportja fordul a Jobbik felé."
A Politico cikkének szerzője azonban szkeptikus a Jobbik új álláspontjával kapcsolatban, és kritikaként jegyzi meg, hogy a „párt nem tagadta meg nyíltan rasszista tagjait és egy jobbikos képviselő nemrég felvetette, hogy fosszák meg választójogától azokat az állampolgárokat, akik nem végezték el az általános iskolát”. Szerinte „ezt a lépést sokan úgy értékelték, hogy meg akarják fosztani választójoguktól a roma kisebbség tagjait”.
Vona Gábor éppen az ATV-nek adott interjújában adott válaszokat ezekre a kérdésekre, leszögezve, hogy pártja nem cigányellenes, nem antiszemita és nem rasszista, a választójogot érintő műveltségi cenzusról pedig kijelentette: a javaslatnál szóba sem került semmiféle etnikai szempont.
„Az elemi iskolai végzettségről beszéltünk mint feltételről, ráadásul én konkrétan arról, hogy az csak az 1990 után születettekre vonatkozna”
– fogalmazott az ATV-nek.