Fotó: szegedma.hu
2017. 09. 13. 20:12

Dobjon el mindent: fideszes bérnyugdíjasok koszorús húzóskocsit raktak Szűz Mária szobrához Vona Gábor miatt

Felkoszorúzott húzós bevásárlókocsit tettek a szegedi Szent Rókus templomkertben lévő Szűzanya-szoborhoz fideszes bérnyugdíjasok szerdán, mondván, Vona Gábornak Isten megbocsájthat, de ők nem felejtenek.

Ha azt hiszi, hogy most vicceltünk, sajnos a válaszunk az, hogy

nem.

Ugyanis a szegedma.hu beszámolója szerint tényleg volt néhány tucat résztvevő, aki hivatalosan a politikai gyűlöletbeszéd ellen akarta felemelni a hangját azzal, hogy közben maga is ezt követte el a Jobbik elnöke ellen - már megint.

Az ugyanis mindenkinek egyértelmű, aki elolvasta Vona írását a nyugdíjasokról, hogy a most zajló lejáratókampány a gyökerektől egészen a lombkoronáig egy egyszerű hazugságra épül, amit kizárólag azok hisznek el, akik nem látták az eredeti szöveget. Az érintettek közül pedig kevesen interneteznek, tehát hisznek a Fidesz újságjainak, tévéinek, rádióinak.

Nyugdíjas polgárháború lesz? Először is, a félreértések elkerülése végett, akinek nem inge az alábbi bejegyzés, az ne...

Közzétette: Vona Gábor – 2017. július 22.

A szürreális megmozdulásról azt lehet tudni, hogy egy Dobák Lászlóné nevű asszony szervezte, és hogy azon (micsoda meglepetés!) ott volt Nógrádi Tibor, a Fidesz szegedi alapszervezetének elnöke is. Azt viszont már hiába tudni, felfogni percről percre elkeserítőbben nehezebb, hogy végül

miért került egy felkoszorúzott húzóskocsi a Szűzanya szobra elé, és hogy ezt most így tényleg, hogyan, de miért, de nemár.

Mert lehet arról bővebben elmélkedni -és valószínűleg fogunk is-, hogy milyen aljas kihasználása ez a nyugdíjasoknak, mégis, a szekunder szégyenérzet olyan erősen, mondhatni ütvefúrói mivoltát is levetkőzve, már-már kisiklatott gyorsvonatként bombázta szét az agyunkat és reményeinket arról, hogy valójában ilyen nem történhet meg, hogy azt már tényleg nehéz szavakba önteni.

És igen, ott van:

Mindenesetre az önmagában rettenetesen aranyos és szomorú, hogy a résztvevők a választási kampány „sértések és megalázások nélküli lezajlását” szeretnék, téve ezt kimondottan egy olyan párt ernyője alatt, ami

  1. felvásárolta szinte a teljes hazai médiát
  2. azért, hogy lebuzizzon benne családapákat
  3. kémeket küldjön politikusokra
  4. íróasztalnál kitalált történetekkel ugrasszon egymásnak társadalmi csoportokat
  5. és hogy az ezekért járó bírságokat röhögve fizesse ki az adóforintokból.

A megbocsájtás és az ítélkezés az Isten dolga, viszont ők nem felejtenek – mondta a főszervező hölgy, aki ezek alapján teljesen biztos, hogy nem olvasta el Vona Gábor írását. Mert ha olvasta volna, akkor tudná, hogy nem létező dolgot ítélt el. Ennek szándékosságát pedig a világért sem feltételeznénk azokról, akik templomkertbe járnak tisztességes politikai kampányt követelni.