A Jobbik Önt indítja soproni országgyűlési képviselőjelöltjeként, azonban úgy tudom, hogy Ön az ELTE egyetemi docense is. Ezek szerint Budapesten és Sopronban is él?
Családommal jelenleg Érden élek, de nagyon sűrűn térek haza Sopronba, hiszen számomra valójában az jelenti az otthont. Családom többi tagja a mai napig is ott él és a munkám ugyan Budapest felé húzott, de nem szakadtam el a régiótól és az ott élőktől. Sőt, ugyan 2000 óta az ELTE-n dolgozom, de odahaza egészen 2011-ig aktívan részt vettem a közéletben, mint a Soproni Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselője. Úgy gondolom, hogy még előnyt is jelent a fővárosi jelenlétem, hiszen amennyiben elnyerem a választók bizalmát és bekerülök az Országgyűlésbe, már nem kell a helyismerettel és beilleszkedéssel megküzdenem, hanem teljes egészében a feladatomra koncentrálhatok.
Milyen kötődése van még Sopronhoz? Ezek szerint ott nőtt fel, tevékenykedett, mint nemzetiségi képviselő...
Igen, mint említettem Sopron az én otthonom, hiszen egész ifjúkoromat ott töltöttem. A bánfalvi német nemzetiségi iskolába jártam, majd a soproni Széchenyi István Gimnáziumban érettségiztem. Első munkahelyem pedig a Kisalföld című napilap soproni szerkesztősége volt, ahol újságíróként kerestem a kenyerem. Szomorú aktualitást ad ennek, hogy ugye épp a nyáron vásárolta fel a Fidesz egyik strómanja, Andy Vajna ezt a vidéki lapot is.
Vannak még ott régi kollégák?
Igen, és ezúton is szeretném feléjük közvetíteni a szolidaritásomat.
És mi a helyzet a jelenlegi kollégákkal? Tudják, hogy elindul a jövő évi választásokon és mindezt a Jobbik színeiben teszi? Nem kapott negatív megjegyzéseket emiatt?
Az eddigi visszajelzések általában pozitívak vagy semlegesek voltak. Mindenki tudomásul vette, ez nem okozott nagyobb felzúdulást a kollégáim körében. Az igaz, hogy előzetesen nem beszéltem erről olyan munkatársakkal, akikről tudom, hogy politikailag más oldalon állnak és szintén közéleti szerepet játszanak. Egyébként ez az ELTE-n, különösen a Bölcsészettudományi Karon egy teljesen elfogadott dolog, hiszen az itt lévő egyetemi oktatók, kutatók rendkívül sokszínű világnézetet képviselnek és nagyon sokfelé viselnek közéleti funkciót. Úgy vélem, hogy ez a lépésem teljesen beleillik abba, amit az ELTE képvisel.
Akkor ezek szerint az Ön politikai nézeteinek nem volt köze ahhoz a 2015-ös incidenshez, ami a dékánválasztás körül zajlott? Ugyebár kiderült, hogy a Kari Tanács egyharmadát adó HÖK-képviselők nyílt fenyegetést kaptak egyes oktatóktól, hogy az Ön ellen induló Borhy Lászlót támogassák. Vizsgálatot ígértek, de azután nem lehetett hallani az ügyről. Mi lett ennek a végkimenetele?
Vizsgálat nem történt. Azok a személyek, akikről a kari többség úgy véli, hogy ezekben az ügyekben érintettek voltak, erősen hallgatnak a dologról azóta is. Abban az időben egyébként semmilyen formális kötődésem nem volt még a Jobbikhoz, csupán érdeklődve figyeltem az akkoriban bekövetkező néppártosodási folyamatot. Igazából ez a dékánválasztás nagyon sok kérdés mentén zajlott, amiben bizonyára szerepet játszhatott az is, hogy a választások előtti hetekben szerezte meg a Jobbik első egyéni mandátumát Rig Lajos Tapolcán, és a világnézetem miatt esetleg többen úgy vélhették, hogy én is kötődöm a párthoz, és talán voltak olyan kormányközeli személyek, akik nem akarták ezzel is segíteni az erősödését. Nem mellékesen az ELTE Bölcsészettudományi Kara egy szimbolikus hely a pártnak, a Jobbik sok vezetője szerzett ott diplomát. Ezt az ügyet egyébként azóta magamban teljesen helyre tettem és lezártam. A kari közösségben sem lett ennek semmilyen következménye, azóta is békés, normális a kapcsolatom a kollégákkal.
Akkor ezek szerint csak később került közvetlen kapcsolatba a Jobbikkal. Megkeresték, vagy Ön kezdett el közeledni a párthoz?
Ugye ahogy említettem, mivel sokan az ELTE-ről kerültek ki, már csak hivatalból is ismertem több, a párthoz kötődő kollégát. Magánbeszélgetések során jött az ötlet, hogy vegyek részt én is egy értelmiségi találkozón, amit akkoriban kezdtek el szervezni Dúró Dóra vezetésével. Elfogadtam a meghívást és
mind intellektuálisan, mind politikailag pozitív élmény volt ez számomra, nagyon jól éreztem magamat abban a közösségben.
A kapcsolat ezután tovább fejlődött és különböző szakmai anyagokkal kezdtem segíteni a párt a munkáját.
Említette is és az önéletrajzában is szerepel az erős német kötődés. A Soproni Német Nemzetiségi Önkormányzatnak volt képviselője, valamint a Németországon kívüli európai német kisebbségek szövetségének elnöki posztját is betöltötte. A pártban, mint szakértő is ezen a vonalon tevékenykedik?
Igen, van egy szoros kötődésem a német nyelvű országokhoz, így a párt német kapcsolatrendszerének fejlesztésében is igyekszem segíteni, de emellett Dúró Dórának, a Parlament Kulturális Bizottságának elnökének a munkájához is hozzájárultam az oktatás, felsőoktatás témában készített szakmai anyagaimmal. Ez a közös munka és együttműködés vezetett el végül odáig, hogy vállaltam a képviselő-jelöltséget, ami egy nagyon komoly feladat, de óriási megtiszteltetés is számomra, hogy abban a régióban, ahova ezer szállal kötődöm, mérettethetem meg magam.
Ha már szóba került, akkor térjünk is át kicsit a körzetre. Sopron nagyon közel van Ausztriához, nyugati, határ menti településként gondolom nem találkozhatunk annyi problémával, mint mondjuk Borsodban. Vannak azért itt is égető problémák? Mi sújtja leginkább a várost?
Problémák természetesen itt is vannak. Például az sem megoldás, hogy sokszor félig legálisan, a határon átjárva szereznek nagyobb jövedelmet a lakosok, az említett kelet-magyarországi régiókhoz képest.
Hosszabb távon nem lehet az a cél a soproni régió számára, hogy például az én diplomás gimnáziumi osztálytársaim is takarítani járnak Ausztriába a magasabb fizetések miatt. Nem lehetünk örökké a sógorok szolgálói.
Nagy probléma továbbá a fiatalok lakáshoz jutása. Ausztria közelsége miatt sokan költöztek más régiókból Sopronba, így az elmúlt években nagyon felduzzadt a város lakossága. Ez ahhoz vezetett, hogy az ingatlan és albérletárak is olyan magasra szöktek, amit szinte senki nem tud magának megengedni. Emellett rengeteg sürgető probléma van a közlekedés szempontjából, az egészségügyi dolgozók megbecsültsége szempontjából, de említhetném a fiatalok elvándorlását is, ami ezt a régiót is nagyon súlyosan érinti. Ezekre a problémákra szeretnék megoldási javaslatokat nyújtani a kampányom során.
Van már esetleg konkrét terv, amit megosztana velünk? Például, az elvándorlás országos probléma. Helyileg hogyan próbálná maradásra bírni a fiatalokat?
Egyrészt terveim között szerepel, hogy előrelépést tegyünk a német nyelv oktatása terén. A volt általános iskolámnak a fenntartását nemrég vette át a helyi német nemzetiségi önkormányzat. Ebből az általános iskolából én szeretnék a bajai Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja, vagy a pécsi Koch Valéria Oktatási Központhoz hasonlóan egy nagy nyugat-magyarországi német nemzetiségi oktatási központot felépíteni. Ez egy olyan terv, ami nem csak a német nemzetiségi lakosságnak jelentene fontos előrelépést a német nyelvtudás elősegítése érdekében, hanem természetesen az egész régió lakosságának nemzetiségtől függetlenül.
Másrészt itt Sopronban is elég sok olyan összeszerelő üzem létesült, ami nem is soproni munkásokat foglalkoztat, valamint nagyon kevés hozzáadott értéket termel. Mindenképpen kezdeményezni szeretném, hogy a Soproni Egyetemre támaszkodva a város hozzon létre egy sokkal innovatívabb, tudásalapú munkahelyeket teremtő programot. Ez magasabb bérezést és vonzóbb karrierlehetőségeket is kínálna a dolgozóknak.
Mit gondol a Jobbik béruniós kezdeményezéséről? Ön szerint valóban segíthetne megállítani az elvándorlást?
Igen. Azt gondolom, hogy azt a döntést, amit minden személy magánemberként meghoz, hogy tényleg összecsomagol-e és szerencsét próbál egy olyan országban, ahol úgy érzi, sokkal jobban megbecsülik anyagilag, nem csak az befolyásolja, hogy az ember adott pillanatban mit él át, hanem az is, hogy lát-e maga előtt perspektívát a szülőföldjén. A béruniós kezdeményezés szerintem pontosan ezért egy olyan rendkívül fontos célkitűzést tud majd az Európai Unió alapelvei közé beemelni, amely ezt a perspektívát nagyon sok ember számára visszaadhatja a saját hazájában. Azt remélem, hogy azáltal, ha a 2018-ban kormányra kerülő Jobbik megkezdi a bérfelzárkóztatást és az Európai Unió alapelvei közé is bekerül ez a célkitűzés, jó néhány ember, aki csak kényszerből fontolgatja azt, hogy kivándorol Magyarországról, inkább az itthon maradás mellett dönt majd.