Federiga Bindi, az amerikai Johns Hopkins University és más egyetemek nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó vezető munkatársa szerint „sajnos nem”. A katalán válságot a legnagyobb kihívásnak nevezte, amivel Európa szembe fog nézni a balkáni háborúk óta, és a ma ismert Spanyolország végéhez vezethet.
„Katalónia és Spanyolország is megosztott, Fülöp király beszéde inadekvát volt: mindkét nyelven beszélnie kellett volna, katalánul is folyékonyan beszél. Párbeszédre kellett volna szólítania a felek között, ehelyett stabilan a madridi kormány oldalára állt”
- vélekedett Bindi.
Francisco de Borja Lasheras, a European Council on Foreign Relations (ECFR) think tank madridi irodájának vezetője, politikai elemző azt mondta: baszkként támogatja az önrendelkezést, a katalán népszavazás azonban nem csak erről szól, hanem a parlamenti többség fölényéről a pluralisztikus demokráciák felett. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az elszakadási törvényeket a katalán parlament függetlenségpárti többsége vitte keresztül, „megdöbbentően anti-demokratikus módon”.
„Ez a NEM-kampány nélküli referendum főleg az elszakadáspártiak népszavazása volt”
- tette hozzá.
Jonas Parello-Plesner, a Hudson Institute amerikai konzervatív think tank vezető munkatársa úgy fogalmazott: október elseje szomorú napja volt egy töredezett társadalomnak. Ugyanakkor szerinte Spanyolország egyben tud maradni, mert modern, felvilágosult, európai demokrácia. Emlékeztetett rá, hogy jelenleg Katalónia nyelvét tiszteletben tartják, és nagyrészt saját maga kezelheti pénzügyeit.
„Ha Katalónia kiszakadna Spanyolországból, kilépne vele az Európai Unióból is, csak azért, hogy aztán egy nehéz, küzdelmes újracsatlakozási folyamatba kezdjen”
- figyelmeztetett a szakértő.
Charles Powell, a spanyol Real Instituto Elcano think tank igazgatója nagyon reméli, hogy Spanyolország egyben maradhat.
„Még mindig visszafordítható az elszakadási folyamat, ha a józan ész felülkerekedik”
- jelentette ki.
Stephen Szabo, a Johns Hopkins University American Institute for Contemporary German Studies nevű intézetének vezető munkatársa szintén amellett tette le a voksát, hogy Spanyolország egyben maradhat, de kevésbé kasztíliainak kell lennie hozzá, és föderálisabb rendszerré kell alakulnia a túléléshez.
„Már most is jelentős autonómiát biztosít Katalóniának és Baszkföldnek, s meg kell fontolnia, hogy új alkotmányt hozzon létre Németország mintájára”
- mondta.
Paul Taylor, a Politico Europe szerkesztőjének is az a véleménye, hogy Spanyolország egyben maradhat, ha a madridi és barcelonai kormányok a tárgyalást választják a konfrontáció helyett.
Pierre Vimont, a Carnegie Europe európai think tank vezető munkatársa szerint ez a kérdés még pár hónapja is elképzelhetetlen lett volna, de az egész függetlenségi kérdés katasztrofális kezelése miatt - mind Spanyolország, mind Katalónia részéről - szokatlan gyűlölet és erőszak tört felszínre, amit nehéz lecsillapítani.
„Megvan a kockázata, hogy visszafordíthatatlan legyen és teljes összeomláshoz vezessen”
- mutatott rá a szakértő.
A két kormány közé szorult nép - mi lesz veled Katalónia?
Mi vezetett a katalán népszavazáshoz? Ki mit akar? Mi és miért történt Katalóniában a hétvégén és mi következhet ezután? Van értelme ennek az egésznek? A Külügyi és Külgazdasági Intézet által szervezett „A függetlenségi népszavazás után: Quo vadis Katalónia?" című előadás másnapján Nagy Sándor Gyula vezető kutatóval beszélgettünk a helyzetről.
Eközben úgy tűnik, hogy az álláspontok megmerevedtek mindkét részről. Mariano Rajoy spanyol kormányfő hivatala szerda este közölte: Madrid nem fog az általa törvénytelennek tartott katalán függetlenségi népszavazás eredményéről tárgyalni.
VI. Fülöp spanyol király kedd este rendkívüli televíziós beszédet intézett a nemzethez, és kijelentette: a katalán kormány "ismétlődően, tudatosan és szándékosan" megsértette a törvényeket, illetve aláásta a harmóniát és az együttélést a katalán társadalomban.
Carles Puigdemont katalán elnök csalódásnak nevezte a király beszédét, amelytől azt várták, hogy párbeszédre és egyetértésre szólítson fel, ehelyett VI. Fülöp "magáévá tette a spanyol kormány diskurzusát és politikáját". A katalán elnök szerint Katalónia napokon belül – vélhetően hétfőn - kikiáltja függetlenségét. A BBC televíziónak adott, szerda hajnalban sugárzott rövid interjúban arra a kérdésre, hogy mit tenne, ha Spanyolország beavatkozna és közvetlen irányítása alá vonná Katalóniát, Puigdemont azt mondta: az olyan hiba lenne, amely mindent megváltoztatna.