A KSH közleményében arról tájékoztatott, hogy az államszocializmus idején a hivatal több olyan jelentést készített, amelyek az 1956. október 23-ai és az azt követő események adatait dolgozták fel. Az 56-os áldozatokkal foglalkozó jelentés már 1957-ben elkészült, a témában készült dokumentumokhoz azonban csak szűk réteg férhetett hozzá. A rendszerváltás után, 1990-ben hivatalba lépő elnök, Vukovich György egyik legelső intézkedése volt az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatairól készített dokumentumok titkosításának feloldása.
A ma már szabadon hozzáférhető iratok szerint az 1956. október 23-ához kapcsolható események során történt mintegy 2700 halálesetből 2195 halálesetet anyakönyveztek, 307 halálesetről a temetők és exhumálások, valamit a lakáskijelentések alapján értesült a KSH. Ezenkívül 100-150-re tehető az 1957-ig még nem exhumált és be nem jelentett halálozások száma.
A forradalmi eseményekkel kapcsolatba hozható összes halálozás 78 százaléka, 1945 esett Budapesten történt. Az október 23-ai és az azt követő események következtében meghaltak 85 százaléka férfi, 15 százaléka nő volt.
Az állami egészségügyi szolgálat 1956. október 23-tól az év végéig közel 20 ezer, a harci eseményekkel kapcsolatba hozható sérülést látott el. A sebesülések több mint háromnegyedét géppisztoly, puska, egynegyedét ágyúlövedék, akna- és gránátrobbanás okozta, és a sérülések nagy része a végtagokat érte. A sebesültek csaknem fele 19-30 éves volt, közel egynegyede pedig 18 éven aluli. A sebesülteknek egyhetede volt nő.
Vidéken a legtöbb halálozás Pest (68), Bács-Kiskun (64), Győr-Sopron (62), Komárom (53) és Fejér megyében (50) történt.
Az elhunytak több mint fele 30 éven aluli volt, a legmagasabb pedig a 23 évesek halandósága: 10 ezer ilyen korú személyre közel 7 halálozás jutott.
A forradalmi események következtében meghaltak közel 60 százaléka fizikai dolgozó vagy annak eltartottja volt, de jelentősnek mondható a szellemi foglalkozásúak, a katonák és a tanulók száma is.
A KSH egy másik, korábban titkosított dokumentuma 1957. július 13-ára készült el, és az 1956. október 23. és 1957. április 30. között illegálisan külföldre távozott személyek főbb adatait tartalmazza. A kiadvány szerint 1957. április 6-ig 274 704 magyar érkezett Ausztriába, 1957. május 26-ig pedig 19 181 magyar menekült Jugoszláviába. Ezen kívül több ezerre tehető azoknak a száma, akik csak rövid ideig tartózkodtak Ausztriában, és távozásukkor sem az osztrák, sem a magyar hatóságoknál nem jelentkeztek.